A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mi is az a Gemischter Satz?

Rainer Christtel beszélgettünk 2. rész

2012-05-19 | Tóth Adrienn


A Weingut Christ borászával készített interjúnk első részében a Bécsi borvidékről és magáról a pincészetről ejtettünk szót. Eddig kerültük tehát a témát, aminek bemutatásáért a fiatal borász Budapestre látogatott, célja ugyanis az volt, hogy a magyar borkedvelők figyelmét is felhívja egy bécsi fehér házasításra, a Gemischter Satzra. Most azonban belevágunk.


 

Mit jelent tulajdonképpen a kifejezés?

A Gemischter Satz egy dűlőházasítás, amelybe ugyanarról az ültetvényről egyszerre szüretelt többféle szőlőfajta kerül. Fontosnak tartom elmondani, hogy ez nem egy új találmány, régi gyökerei vannak nálunk ennek a technikának. A II. világháború után azonban a legtöbb ilyen régi, vegyes ültetvényt kivágták, hogy helyüket egyetlen szőlőfajta vegye át, lehetővé téve a magasabb termésmennyiség elérését, és rengeteg vegyszer használata által a célzott növényvédelmet.

A többféle szőlőfajta közös szürete és feldolgozása által nyert Gemischter Satz ezért elfelejtett kategóriává vált, mindössze tíz éve vettük újra elő, és kezdtünk vele újra foglalkozni. Mára ugyanis eljutott tudatosságunk arra a fokra, hogy rájöjjünk, hogy ez a közelmúltban elterjedt monokultúra egyáltalán nem előnyös.

Ha őszinte akarok lenni, kezdetben én sem hittem benne, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy még sosem kóstoltam belőle kiemelkedő bort. Átgondolva azonban a borvidékünkhöz kötődő hagyományait, egyetértettem abban, hogy nekünk, ma itt dolgozó borászoknak a feladatunk újjáéleszteni ezt a tradicionális műfajt. Úgy gondolom, jó úton járunk, hiszen jelentős nemzetközi sikereket értünk el vele, többek között a Slow Food mozgalma is védett terméknek tekinti.

Melyek a legfontosabb kritériumok, amelyek meghatározzák a Gemischter Satzot?

A bortípusnak két kategóriája van. Az elsőt mindennapi fogyasztásra szánjuk, olyan bort szeretnénk palackba tölteni általa, amelyet mindenki szeret, különösen a bécsiek, akik szívesen isznak helyi bort a vacsorájukhoz. Ne gondoljuk azonban, hogy egy egyszerű alapborral van dolgunk, hiszen már ennek a tételnek is van egy bizonyos fokú komolysága.

Miben különbözik tőle a második kategória?

Ehhez már kizárólag öreg, több mint huszonöt éves tőkékről érkezhet a termés, amelyet a legtöbb esetben természetesen szigorúan válogatnak. Nálunk a Bisamberg Alte Rebe Gemischter Satz egy több mint hetvenéves ültetvényről származik.

Mi is az a Gemischter Satz?

Ezek törvényileg rögzített feltételek?

Ma már igen, de ez nem régóta van így. Korábban a minőségi bortermelők összefogásából született meg egy önként vállalható előírásrendszer, amelynek betartása becsületi alapon működött. Olyan elfogadottá vált azonban rövid idő alap ez a protokoll, hogy tavaly törvényi erőre emeltük.

Melyek a meghatározó kritériumok?

A bornak minimum három szőlőfajtából kell állnia, de szerintem annál jobb, minél többől. Előírás, hogy a házasításban legnagyobb arányban előforduló fajta sem haladhatja meg az 50%-ot, de a mennyiségi szempontból harmadik legfontosabb fajtának legalább 10%-ot el kell érnie. Ez azt szolgálja, hogy egyik alkotóelem se kerülhessen előtérbe, a célunk ennél a bornál nem a fajta, hanem a terroir bemutatása.

Az egyszerre történő szüret kötelező volta nem jelent problémát? A sokszor emlegetett optimális szüreti időpont ezzel a logikával nem tűnik elérhetőnek.

Úgy gondolom, hogy egy bizonyos érettségű szőlő egyféle módon mutatja be az adott terroirt, a különböző érettségű szőlők egyszerre történő szürete viszont komplexebb módon képes ugyanerre. Egy ilyen házasításba kell olyan komponens, ami a testet adja, és olyan, amely a frissességet. Persze ez nem jelenti, hogy minden kombináció működik. Az adott dűlő igényeihez legjobban illő szőlőfajták telepítése és a lehető legideálisabb szüreti nap meghatározása igazi kihívást jelent.

Nem szabad azonban elfelejteni: ez nem egy új ötlet, így támaszkodhatunk a régiek tapasztalataira, tudására. A házasítás alapját mindig is a zöld veltelini, a rajnai rizling és a pinot blanc adta, csupa közepes és késői érésű fajta. A prémium Gemischter Satzokat én ma is leginkább ezekből tudom elképzelni.

Persze a borász régi, őshonos, mára majdnem eltűnt fajtákkal tovább fokozhatja az ültetvény gazdagságát. Bár a legtöbb ilyen házasításban két-három fajta dominál, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne bennük akár nyolc-tíz is. Ezekből a kevésbé ismert fajtákból persze rendszerint nem kerül sok a végső borba, mindössze néhány százalék.

Feladatuk inkább az, hogy egyedi ízeikkel fűszerezzék a bort. A biodiverzitás egy ültetvényen belül nemc sak a bor komplexitása miatt bír jelentőséggel: a betegségek, fertőzések terjedése is másként alakul, ha nem egy monokulturáról van szó.

A borászati munkákra vonatkozóan vannak előírások?

Itt nem határoztunk meg fix követelményeket, viszont az érlelés kapcsán leszögeztük, hogy abban az esetben, ha fahordóban megy végbe, olyan hordót, illetve érlelési időtartamot kell választani, hogy a bor mentes legyen a domináns érlelési illat- és ízjegyektől.

Mit várhatunk a Gemischter Satztól és a Bécsi borvidéktől a jövőben?

A Gemischter Satz iránti piaci és szakmai érdeklődést bizonyítja, hogy egyre többen ültetnek e bortípus szellemében vegyes ültetvényeket. Úgy gondolom, a bortípus sikere hozzájárulhat ahhoz az egyébként is pozitív irányba tartó folyamathoz, amely a Bécsi borvidék jelentőségének növekedéséhez vezethet. Annak ellenére ugyanis, hogy ez egy fővárosi borvidék, jelentősek az új telepítések. Az elmúlt egy évtizedben 10%-kal nőtt szőlőink mérete, és bízunk abban, hogy ugyanez a növekedés megismétlődik a következő tíz évben is.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!