A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mi lesz a magból?

Ismerjük meg a szőlőmagot!

2010-12-28 | Vizi Csenge


Biztosan mindannyian láttunk már olyat (vagy épp mi magunk is így szoktuk csinálni), hogy amikor valaki szemeket csipeget egy szőlőfürtről, módszeresen elkerüli a magok lenyelését. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen a gyümölcshús édes, selymes érzetére ki ne vágyna? Főképp azért nem érdemes a maggal foglalkozni, mert az természetes formában nem hasznosítható szervezetünknek. Azonban vannak olyanok Magyarorszagon, akik úgy döntöttek, kicsit mélyebbre ásnak, és lehántják a magról a héjat, például a Gere Pincészet házatáján!


 

Először is mindenképp tisztáznunk kell, hogy a szőlőmagból kétféle dolog készülhet: szőlőmagliszt és szőlőmagolaj. Amikor a liszt készül, akkor születik az olaj is, ugyanis az összegyűjtött magból kipréselik a nedvet, jelen esetben az olajat, majd ezután őrlik meg. Mindkét természetes termék számtalan módon felhasználható, aminél több módozata csak az egészségünkre gyakorolt hatásában van.

Szőlőmagliszt

Talán nem túlzás azt állítani az antioxidánsokról, hogy a világon az egyik legnagyobb mennyiségben a szőlőmagokban lelhetők fel. A kutatók leírásai alapján a vörös szőlő magja illetve annak őrleménye az oligomerproantocianidin (OPC) nevű anyagnak az egyik legkoncentráltabb természetes forrása. Mivel a szőlőmag egészben vagy csak simán szétrágva nem tudja kifejteni jótékony hatását, ezért összeőrlik, amivel a benne rejlő hatóanyagok a felszínre kerülhetnek.

Visszatérve a C- és E-vitaminnál is erősebb antioxidáns hatású OPC-re, nem árt tudnunk, hogy a szőlőmag szedésével akár több napig is komoly védővonalat állithatunk a kórokozók elé. Ennek oka az, hogy az antioxidáns hatása például a C-vitaminhoz képest 18,4-szer erősebb, míg az E-vitaminnál 50-szer. Eddig úgy gondolták, hogy csak a vörösborban található meg az áldásos hatású polifenol, hála a hosszú héjon történő áztatásnak, azonban kiderült, sok keményebb növényi részben is – így a magban - megbújik, csak ki kell szabadítani.

A szabadgyökök mérséklésével a sejtek és szövetek károsodásának mértéke csökken, kevésbé alakulnak ki gyulladásos betegségek, kiemelten fontos szerepe van azonban e mellett az érrendszert felépítő szövetek egészségének megőrzésében, és úgy védi a szívet, hogy csökkenti a magas vérnyomást, illetve a káros koleszterin szinttel is könnyedebben leszámol társaival szemben.

2009-ben látott napvilágot egy tudományos cikk (a Clinical Cancer Research magazinban) a szőlőmagban talált hatóanyagok tevékenységéről, miszerint a laboratóriumi körülmények között tenyésztett leukémiás sejtek 76%-át kerek egy nap alatt elpusztították, így a szőlőmagliszt fogyasztása idővel minden valószínűséggel hatékony ellenszere lehet a rákos sejtek elleni küzdelemnek.

A mag további, jótékony alkotóelemei közé tartozik a boron, bioflavin, P-vitamin, a kálium, nátrium, kalcium, magnézium, illetve bizonyos nyomelemeket, mint a vas, réz, molibdén, mangán stb., amik a polifenolokkal együtt védik idegrendszerünket.

Szőlőmagolaj

Az olajokat sokszor tévesen csak salátákhoz képzeljük el vagy sütéshez használnánk, az eszünkbe sem jut, hogy például kenőcsökhöz keverhetjük, esetleg natúr formában testünk ápolására is kiválóan használhatók. Természetesen jelen esetben nem a napraforgó vagy az olívaolajról van szó, hanem a szőlőmag hidegsajtolásakor keletkező olajról. A mag lisztjéhez hasonlóan gazdag antioxidánsokban, rengeteg telítetlen zsírsavat tartalmaz, és például E-vitamin az összes többi olajfélénél sokkal magasabb arányban található meg benne.

Ha szervezetünk folyamatosan stressz hatása alatt van, akkor kitűnő segítség lehet immunrendszerünk védelmi vonalának megerősítésében a szőlőmagból készült olaj. Ráadásul szívünket is megóvhatjuk rendszeres fogyasztásával: az ereket védi a meszesedéstől, erősíti, rugalmassá teszi azokat, a koleszterin szintet is a jó irányba befolyásolja, ugyanis csökkenti a káros LDL koleszterint, illetve növeli a jótékony HDL szintet.

Amennyiben a családunkban előfordul szürkehályoggal küzdő beteg, akkor annak mindenképpen érdemes figyelmébe ajánlani e készítményt, de akár az öregedési folyamatokat is lassíthatjuk az olajjal. Férfiak impotencia zavarok és prosztata rendellenességek esetén, míg nők a változás korába lépve, annak tüneteit csökkenthetik szedésével.

Jól látható volt eddig a kétféle készítmény biologiai, jótékony hatása, azonban még sem alkalmazásáról, sem beszerezhetőségéről nem esett szó, de még azt sem tudtuk meg, melyik szőlőfajta magja a legalkalmasabb az olaj és liszt elkészítésére. A Gere Pincészetnél, Villányban nemrég kezdtek ezzel a „csodaszerrel” foglalkozni Gere Attiláék, aminek apropóján a forgalmazót, Pauli Zoltánt kérdeztük a kezdetekről és a készítményről.

„A pincészetnél körülbelül most jutottunk el oda, hogy a borkészítés és vendégfogadás mellett jut idő a szőlőben rejlő, eddig kihasználatlan értékek felfedezésére is. A gondolatébresztő ötlet egy kedves barátunktól származik, aki készítményeiben keveri a kékszőlőt fehérrel is, azonban mi azt tűztik ki célul, hogy csakis kékszőlőből állítjuk elő a szőlőmagolajat és a lisztet.”

A szüretkor kiszeparált szőlőszemeket kiválogatják a törkölyből, szárítják egy speciális berendezés segítségével, külön szedik a héját és a magot is. Ezután a magból kisajtolják az olajat, amiből a szőlőmagolaj lesz, a visszamaradt magot pedig megőrlik. „Egy magot porlasztva, az akár fél négyzetméternyi területet is beterítene, így talán könnyen megérthető, hogy ebben a formában a szervezetbe jutva mennyivel egyszerűbben és nagyobb felületen tud érintkezni a bélrendszerünkkel, felszívódása is könnyeden végbemehet.

Míg az olajat inkább krémekhez szoktuk keverni, masszázsolajként serkentő hatással van sejtjeinkre. Természetesen süthetünk is vele, ugyanis vagány, törkölyös, enyhén fűszeres világa magávalragadó ízhatást adhat ételeinknek, a hőt is jól bírja, konfitációra is alkalmas.”

A Gere család készítményeinek előállítása során nem egy adott kékszőlőt használnak fel, Zoltán szerint ez rengeteg kutatómunka, komoly laboratóriumi vizsgálatok után lenne csak lehetseges, amihez ráadásul több év is szükségeltetne, azonban idővel ez elől az út elől sem zárkóznak el. Ami biztos, az az, hogy januártól már a pincészettől rendelhetük szőlőmagolajat vagy szőlőmaglisztet.

A előzőből naponta egy teás vagy egy evőkanállal hörpintsünk fel, vagy keverjük ételeinkhez, külsőleg heti egyszer-kétszer arcra és dekoltázsra kenve, 15-20 perc után lemosni javallot. A szőlőmag őrleményből is a fenti adagot használjuk, azonban – Zoltán ajánlása nyomán – keverjük joghurtba, müzlibe, teába, de akár kenyér- vagy sütemény sütéskor is szórhatunk a tésztába belőle, sőt arcpakolásként is alkalmazhatjuk. Ha bárkinek további kérdései lennének, vagy egyszerűen csak szeretné beszerezni e készítményeket, akkor azt a Gere Pincészet honlapján keresztül megteheti, ugyanis januártól kerül forgalomba mind a szőlőmagolaj, mind a szőlőmag őrlemény.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!