Milyen bort isznak a papok?
Nem is vörös?!
2015-12-03 | Ferenczi Csilla
Egy templomba lépve mindig misztikus érzés kerít hatalmába. A levegőben terjeng a gyertyák és a rejtély illata. Éppen mise van, a pap megemeli a kelyhet beszéd közben, én meg azon gondolkozom, vajon milyen bor lehet benne.
„Az Úr Jézus miért pont a szőlőbort választotta arra, hogy lelkünk itala legyen? Biztosan azért, mert a bor a Biblia szerint is felvidítja az ember szívét. Jézus is azt akarta, hogy szent vidámság, öröm töltse el lelkünket a szentmise, szentáldozás nyomán.” (keresztényélet.hu)
A katolikus miseborra vonatkozó szabályok igen szigorúak, csakis jó minőségű, helyi és tájjellegű, kézműves borok lehetnek, mindenféle adalékanyagtól mentesen (se cukor, se tartósítószer). Ez régen nem is volt probléma, ma már azonban igen, így jelenleg a mustsűrítménnyel vagy savkoncentrátummal való javítás megengedett.
Az olaszrizling a kedvenc
Országunkban 13 katolikus egyházmegye van, és mindenhol másfajta borok kerülnek a kelyhekbe. A bor.mandiner.hu írt korábban arról, hogy az államosítás előtt a püspökségek rendelkeztek saját szőlővel, ellátva ezzel templomaikat. Ráadásul nemcsak a közelben lehettek birtokaik, hanem egymás területein is (Pannonhalmának is volt a Veszprémi Egyházmegyében), illetve az érsekek magánbirtokainak a szőlőit is használhatták a papok (akárhol is volt a szőlőföld).
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szőlői
Az én testem, az én vérem
Az utolsó vacsorán Jézus Krisztus a kenyeret önmaga testévé, a bort pedig önmaga vérévé formálta. Kérésére tanítványai is ezt cselekszik a világ végéig. A bor mint jelkép jelentkezik a keresztény és zsidó vallásnál, a másik három vallás pedig kifejezetten tiltja.Mivel a rendszerváltás utáni kárpótlási törvény nem tette lehetővé a földek visszaigénylését, a püspökségek ma többnyire maguknak szerzik be a misebornak valót. Még az Egri- és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének sincs szőlője Tokajban – holott korábban előszeretettel használtak édeskés borokat misézéshez, főleg muskotályt.
Van viszont saját földje a Győri Egyházmegyének Pannonhalmán (olaszrizling, rajnai rizling és sauvignon blanc szőlőkkel, ráadásul itt régóta infusionak nevezik a legjobb minőségű borokat!), és a Veszpréminek is, ahol főként olaszrizling, muscat ottonel és kékfrankos terem. A Pécsi Püspöki Pincészet pedig készít bort chardonnay-ból, hárslevelűből, cirfandliból is.
A fehér fajták kiemelt szerepének természetesen praktikus okai is vannak; a liturgiában használt fehér terítőkből irtó nehéz kimosni a vörösbort.
Ennek ellenére a görögkatolikusoknál mégis inkább a vörösbor a jellemző. Kocsis Fülöp hajdúdorogi (görögkatolikus) megyéspüspök, és Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzója is előnyben részesíti a vörösborral való misézést; pláne, hogy újra kezdik felfedezni a homoki kadarkát.
Kajtár Edvárd, a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa is inkább a vöröseket kedveli, bár misézett már chardonnay-val, fehér cuvée-vel, sőt Olaszországban szicíliai hegyi borokkal is. Elmondása szerint, egy hónap alatt nagyjából öt liter bor fogy a Ferenciek téri Egyetemi Templomban. Ez a két hétköznapi, az öt vasárnapi és a heti öt szemináriumi miséből tevődik össze. Volt már itt a kelyhekben irsai olivér is, de leginkább mégis olaszrizlinget töltenek, mivel a kaposvári megyéből veszik a bort. Sőt, a Margit-körúti Szent István plébánián is az olaszrizling fogy.
Három hely, ahova el kell látogatnunk
Pannonhalmi Apátsági Pincészet: ötvenhektáros, többségi egyházi tulajdonban lévő pincészet. 2003-as újraalapítása óta kizárólag palackozott borokat készít, amelyek már külföldön is elérhetők – és a szentmiséken is megjelennek.
Somlói Apátsági Pincészet: a 1911 és 1949 között Pannonhalmi Főapátság tulajdonában lévő pincészet most magántulajdonban van, és a háromhektáros területen főként hárslevelű, furmint és persze juhfark van, melyek tökéletesen letisztult és bámulatos borokat adnak! Jelenleg egyik boruk sincs templomi szolgálatban.
Tihanyi Apátsági Pince /Tihanyi Nagypince/: a rendszerváltás után a kolostoregyüttest visszakapta az egyház. Egy itteni 1862-es szőlőkiállításon történt feljegyzés szerint már akkor is termett itt például a ragszőlő, a juhfark, a somogyi fehér, a kecskecsöcsű, a kadarka, a tulipiros, a piros bákor és a hollószem. Mára, istennek hála, az olaszrizling a zászlós bor, a cabernet-ék, merlot és zweigelt mellett.
(Forrás: mpdsz.hu)
Három bor, amit ki kell próbálnunk
A piaristák (katolikus tanító szerzetesrend) már 1642 óta tanítanak Magyarországon. Jelentős szerepük volt a szőlészetek fejlődésében is, de itthon csak néhány éve kezdték újra feléleszteni a régi piarista borászati hagyományokat. Dörgicsei és mádi birtokaikról ma újra díjnyertes borok kerülnek ki.
2006-ban rendezték meg először a Szent Gellért Misebor Ünnepet, ahol a 2005-ös Bussay Esküvét emelték ki (csodás rizling házasítás), 2008 óta pedig a Piarista Rend Magyar Tartománya saját birtok híján, magyar borászok által benevezett borok közül választja ki minden Év Piarista Borát.
Idén december elsején hatvan pályázó közül a Molnár pince 2011-es, egyszerre egzotikus és történelmi Carménere-je, illetve a zánkai Canter Borház 2012-es lágy és elegáns Cabernet Sauvignonja végzett elsőként holtversenyben. A kiválasztott borok az Év Piarista Boraként kerülnek forgalomba, a termelő nevének és címének feltüntetésével.
A borok elérhetőek a piaristabor.hu-n keresztül.
A zsűri tagjai most például olyan prominens személyek voltak, mint Nyeste Pál SchP, a nagykanizsai piarista gimnázium igazgatója, dr. Freund Tamás agykutató, Niszkács Miklós, Magyar Bor Akadémia alelnöke, és dr. Oberbank Ferenc, Piarista Diákszövetség elnöke.
A zsűri elnöke pedig dr. Rohály Gábor, IW, a Borkollégium alapítója volt. 100 pontos rendszerben, íz, zamat, szín és illat alapján rangsorolnak, vakkóstolással.
A vörösborok tehát továbbra is jelen vannak, ugyanúgy, mint a rizlingek, a lényeg, hogy – Labanz Zsolt szavaival élve – a bor emelje az ünnep fényét és legyünk mindig nyitottak a tanulásra!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Két különleges bor a Jura borvidékről: vin jaune és vin de paille
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!