Már majdnem annyit költünk étteremben, mint 15 éve
Felmérés
2016-07-17 | Vinoport
A Vinoport.hu eddig ritkán foglalkozott a vendéglátás gazdasági, piaci vagy jogszabályi oldalával – már csak azért is, mert erről az ágazatról viszonylag kevés adat állt rendelkezésre. Mostanáig. Egy friss elemzésből viszont kiderült: idén végre utolérhetjük 2001-es önmagunkat, legalábbis a forgalomban, de a szezon még mindig szezon, a vendéglátósok bérei pedig még mindig a legalacsonyabbak között vannak.
A Vinoport.hu eddig ritkán foglalkozott a vendéglátás gazdasági, piaci vagy jogszabályi oldalával – már csak azért is, mert erről az ágazatról viszonylag kevés adat állt rendelkezésre. Mostanáig. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének hála azonban idén végre elkészült egy, a hazai vendéglátás helyzetét elemző, átfogó, számos statisztikai adattal alátámasztott tanulmány. Összeállításához a KSH, a WTTC, valamint a HOTREC nyilvános adatait is felhasználták. A tervek szerint ezentúl minden évben elkészül majd.
2015-ben kevesebb a vendéglátóhely, mint 2014-ben
A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt 9,4%, és közel 500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 12,1%-a), kezdi a tanulmány. Persze ezen belül a legtöbben (34%) a vendéglátásban dolgoznak.
Magyarországon a vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely várta, amely 1,3%-kal (720 üzlettel) kevesebbet jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az üzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 90%-kal képviseltették magukat, a maradék 10% munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyekből adódott össze. Az üzletek közel harmada rendszerint Közép-Magyarországon található.
A vendéglátóhelyek számának csökkenésének oka egyrészt a 2008-as gazdasági válság, másrészt a vendéglátó üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások, derül ki a dokumentumból.
Nőtt a volumen
2015-ben a vendéglátó üzletek összesített változatlan áras forgalma nem érte el a 2001-es szintet; a forgalom 2008-tól kezdődően folyamatosan elmaradt. A felívelés aztán 2014-től kezdődött újra: 2014-ben és 2015-ben is mind a folyóáras árbevétel, mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében növekedés következett be. Az anyag szerint a növekedésnek hála az összesített változatlan áras forgalom 2016-ban elérheti, sőt meg is haladhatja a 2001-ben produkált értéket.
A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását nem csak az előző év azonos időszakához viszonyítva lehet vizsgálni, hanem egy állandó bázis időszaki adathoz is
A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt. A volumennövekedés mögött a fogyasztás bővülésén túl komoly szerepe lehetett az online pénztárgépek bevezetéséből fakadó többlet árbevétel bevallásának is.
Az etetés a legnagyobb biznisz
A vendéglátás forgalmának a jelentős részét (mintegy háromnegyedét), a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is az ételforgalom tette ki. A fennmaradó 27%-ot az alkoholtartalmú italok (11,5%), az alkoholmentes italok (11%), a kávé (3,9%), valamint az egyéb termékek (0,6%) adták.
A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások 2015-ben összesen 307,4 milliárd forintot (2014-ben 294,6 milliárd forint) tettek ki, amelyen belül az étteremben történő étkezés 32,4 milliárd forintot (2014-ben 30,3 milliárd forint) képviselt (a teljes kiadás 10,5%-a). Összességében a külföldiek vendéglátóhelyi étkezésre 198 milliárd forintot költöttek (a teljes költés 12,3%-át), amely 12,7%-kal több az előző évinél.
Maradt a szezon
Egyelőre hiába halljuk a borvidékeken, és főleg a Balatonon, hogy megszűnni látszik a nyári szezon fogalma, a tavalyi eredmények ezt még nem igazolják. A kereskedelmi vendéglátóhelyek esetében az éven belüli forgalomingadozás igazodik a nyári szezonális időszakhoz.
Továbbra is megdöbbentően alacsonyak a bérek
A vendéglátásban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 138 ezer forintot tett ki (fizikai 125 ezer; szellemi 206 ezer), amely 3,7%-kal volt magasabb az előző évinél, és a nemzetgazdasági átlag 56%-ának felelt meg.
A havi nettó átlagkereset 2015-ben a teljes nemzetgazdaságban 162 ezer (fizikai 112 ezer; szellemi 219 ezer), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 103 ezer (fizikai 86 ezer; szellemi 156 ezer) forint, a vendéglátásban pedig 91 ezer forint volt (fizikai 82 ezer; szellemi 135 ezer), emlékeztetett a tanulmány. Vagyis a nemzetgazdasági ágazatok között majdhogynem itt a legalacsonyabbak a fizetések.
A dokumentum megemlíti azt is, hogy a vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya.
Nem segített a magas ÁFA
Magyarországon jelenleg a szálláshely-szolgáltatás a kedvezményes, 18%-os, míg a vendéglátás (mind az étel-, mind pedig az italszolgáltatás) az általános, 27%-os ÁFA-kulcs alá tartozik. Nemzetközi összehasonlításban mindkét kulcs rendkívül magas: a vendéglátás esetében egész Európában a legmagasabb, míg a szálláshely-szolgáltatás tekintetében a 28 EU-tagállam közül a negyedik legmagasabb.
A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa nemzetközi összehasonlításban
Az anyag emlékeztet, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazására Magyarországon is volt (illetve van) példa: 2003. december 31-ig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ételforgalom része a 12%-os, 2006. augusztus 31-ig pedig a kedvezményes, 15%-os ÁFA-kulcs alá tartozott. A vendéglátóhelyek jövedelmezősége és fejlesztési lehetőségei szempontjából a jövőben is komoly jelentősége van a két lépcsőben bekövetkező ÁFA-kulcs csökkentésnek, amelynek köszönhetően a vállalkozások többsége számára lehetőség adódik a fejlesztésre, beruházásra, és a munkavállalói keresetek növelésére.
Az Országgyűlés döntésének értelmében 2017-től a jelenlegi 27%-ról az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra mérséklődik az ÁFA-kulcs. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy 2018-tól az 5%-os ÁFA mellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot fizetnek majd a vendéglátóhelyek.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Természetes édes borok a spanyol-francia határ mentén
„Alulról kell felépíteni a rendszereket, felülről csak segíteni tudjuk ezeket”
100 év küzdelme a szőlő-bor ágazatért
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!