A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

Helyére került a Villányi Franc, új kategória is debütált

2018-11-26 | Geri Ádám


A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

Negyedik alkalommal rendezték meg Villányban a borvidéken kiemelt fontosságú cabernet franc fajta szakmai konferenciáját. A Villányi Franc végleg helyére került a nemzetközi összehasonlításban és idén egy új kategória is debütált.


 

Amikor Bock József borászt az egyik szünetben arról kérdeztem, szerinte mi lehet az idei, sorrendben a negyedik villányi cabernet franc konferencia fő tanulsága,azt mondta: „Ezúttal olyan borokat fogunk kóstolni, amik abban a klímában születtek, ahol ez a fajta igazán jól érzi magát. Ez az idei lesz talán az igazi megmérettetés Villány számára.”

 

 

Bizonyos értelemben egyébként körbeért a 2015-ben indított, idén Franc & Franc Fórum névre keresztelt villányi rendezvény. 2016 után ismét a Bock borászat adott otthont az eseménynek, és akárcsak akkor, a meghívott előadók között ezúttal is volt Master of Wine. A délutáni szekció a hagyományoknak megfelelően egy kitekintő kóstolóval telt, ezúttal – ahogy Bock József célzott rá – az újvilági cabernet franc borokat vetették össze a villányiakkal. „2015-ben a franc archetípusát kóstolhattuk a Loire-völgyből; hűvösebb éghajlatról alacsonyabb tannintartalmú, savgazdag, reduktív borokat. A 2016-os közép- és dél-európai franc-oknál azt tapasztalhattuk, érettségben ezek közel állnak a mieinkhez. 2017-ben a többi hazai borvidékről származó franc-okat hasonlítottuk össze a villányiakkal, idén pedig az újvilágiak következnek. Ezzel tulajdonképpen bezárul a kör. Látni fogjuk, milyen a cabernet franc a világban és hol tart Villány” – fogalmazott Horkay András, az esemény moderátora a megnyitó beszédében. Szigorúan spoilermentesen egyelőre maradjunk annyiban, hogy tényleg érdekes volt a kóstoló.

 

De most egyelőre vissza a megnyitóhoz, ahol a Villányi Marketing Műhely nevében Gere Andrea is felszólalt és elmondta, hogy a konferencia „kiváló platform, hogy a termelők tanuljanak egymástól, összegezzék tapasztalataikat és megmérettessék magukat a világ boraival szemben”. Madaras Zoltán, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke is a példamutató összefogást emelte ki, amelynek eredményeként elsőként az országban „bevezették a teljesértékű eredetvédelmi rendszert”, ami a helyi „borturizmus egyik legfontosabb bástyája”.

 

Első programpontként ezután Horkay András tartott vezetett kóstolót. 12 Villányi Franc volt terítéken, köztük idén először kettő a legmagasabb, Super Premium kategóriából. Ezt a minősítést elsőként elvileg tavaly kaphatták meg a 2014-ben szüretelt szőlőből származó borok, a gyakorlatban azonban idénre készült három pincészetnél olyan tétel, amely ezt a besorolást kapta (Riczu Tamás Borászata, Gere Attila Pincészete és a Csányi pincészet). Az első két tételből került a poharakba, mindkettő abszolút a super premium minőséget képviselte. Különösen szembetűnő volt, hogy a hordóhasználat (ami előírás szerint minimum 1 év, de a két bornál valójában 16 illetve 18 hónap volt) gyönyörű egyensúlyt és „újvilágiasan” bársonyos tanninokat eredményezett.

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

Horkay András a kóstoló alatt röviden összefoglalta, amit a fajtáról tudni érdemes, természetesen ezúttal is felidézte Michael Broadbent Master of Wine-nak a 2000-ben elhangzott, utóbb legendássá vált mondatát Villány és a cabernet franc kapcsolatáról. Szó esett arról is, hogy az újabb DNS-kutatások szerint a fajta nem Bordeaux-ból, hanem Baszkföldről származik, és hogy Villányban a tipikus pirosbogyós és fűszeres aromák mellett egyedi földes jegyeket is mutat. A classicus kategóriában, ahol nincs előírás az érlelésre vonatkozóan, széles spektrumot mutatnak a pincészetek, a három kóstolt bor között találkozhattunk reduktív illetve 15 hónapig hordóban érlelt tétellel egyaránt. A bora bemutatásánál Eduard Heumann elmondta, sokat exportálnak külföldre, és abszolút jó kezdeményezésnek tartja Villányi Franc-t, bár mivel nem cabernet franc szerepel a címkén, el kell magyarázni, mi is ez tulajdonképpen. „Ha viszont megkóstolják, odavannak érte.”

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

A kóstoló után Pauli Zoltán, a palkonyai PalKonyha borbisztró és fogadó tulajdonosa következett „A helyi érték! – Egy Villányi Villányi – a térség gasztronómiai különlegességei” prezentációjával. Mindjárt négy villányi falatkát is bemutatott, amiket helyi termelők alapanyagaiból készített és az új villányi márkához, a RedY-hez komponálta őket. Közben elmesélte, hogy 2018 a borvidéken a gasztronómia éve volt, ennek megfelelően rengeteg gasztronómiai rendezvényen népszerűsítették a helyi ízeket. Ez a „fogyasztók edukálásának” célját is szolgálta, hogy ráirányítsák a figyelmet a környék gasztronómiai értékeire.

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

Ruppert Ignác a Cellarius Kft. ügyvezető igazgatója „Mikrovinifikációs kísérletek: Erjesztési technológiák és cabernet franc” című előadásában a kutatásuk eredményét ismertette. Ennek keretében aromavizsgálatnak vetették alá az összes eddig elkészült prémium tételt, hogy kiderítsék, mitől villányi a Villányi Franc. „Azt már tudjuk, hogy nem jelenik meg benne a sok újvilági társra jellemző piros- vagy zöldpaprika, míg magas értéket mutat az egyébként a kannabiszban is megtalálható neroridol.”

 

Szünetben Bock József házigazdát kérdeztem arról, elégedett-e a negyedik konferenciával. „Boldog vagyok, hogy ekkora az érdeklődés. Én személy szerint nagyon hiszek ebben a munkában és abban, hogy a cabernet franc Villányban olyat tud, amit esetleg máshol nem. A termelők hozzáállása abszolút pozitív, a borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökeként azt tapasztalom, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajtára. Ennek eredményeként például egyre több dűlőszelektált cabernet franc bor születik a pincékben. Nekem is van már kettő a piacon és lassan érkezik a harmadik is egy olyan területről, ahol pár éve telepítettem, de már most látszik, hogy nagyon szép borok fognak innen készülni.”

 

Egy rövid ebédszünetet követően aztán elérkeztünk az újvilági borok kóstolójához. Először Peter McCombie Master of Wine mesélt a fajtáról, felidézte a világ egyik legnagyobb befolyású borszakértőjének, Jancis Robinsonnak a szavait, aki szerint „a cabernet franc a nőies cabernet sauvignon”. Elmondta azt is, szerinte a Villányi Franc vonzereje abban rejlik, hogy érettség és frissesség együtt van jelen benne.

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

 „A fajta, mely kilépett csodagyermeke árnyékából" című előadása keretében Lori Budd, a kaliforniai Dracaena Wines-t társtulajdonosa a cabernet franc világnapról (december 4.) beszélt, amelynek elindítása az ő nevéhez fűződik. „Évről-évre több borászat csatlakozik a fajta megünnepléséhez és a fogyasztók is egyre többen követik az eseményeket. Kiderült, hogy az emberek igenis szeretik a cabernet franc-t, csak eddig nem voltak megszólítva, nem volt platform, ami a szeretett boruk ügyét felkarolta volna.” Ő személy szerint továbbra is azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, a cabernet franc „több, mint egy házasítás egyik fajtája”. A borászatuk borait férje, Michael Budd mutatta be. Elöljáróban emlékeztetett rá, a cabernet franc elismertségének még valóban van hova fejlődnie, egyelőre a bordeaux-i Chateau Cheval Blanc az egyetlen pincészet a világon, aki a fajtából jól csengő brandet tudott csinálni. Mesélt arról is, hogy sok franc borban megjelenik a megosztó zöld- vagy pirospaprika aroma, ezt az áttörés érdekében talán érdemes kiküszöbölni. A kóstoló alapján az ő három borukban (hol jobban, hol kevésbé) egyértelműen érezhető volt ez az íz.

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

Chile képviseletében Ximena Pacheco, a Pulso pincészet főborásza mutatta be három borukat. A dél-amerikai ország az utóbbi években felfedezte magának a fajtát, intenzív telepítésbe kezdtek, ennek  köszönhetően közel 1600 hektárral mára ők lettek a világ negyedik legnagyobb cabernet franc termelői (éppen Magyarország kárára, ahol 1400 hektár van). Egyelőre leginkább házasításokban használják. Peter McCombie hozzátette, Chilére jó lesz odafigyelni, mert változóban van a korábbi imázsuk. Sokáig ugyanis úgy gondoltak rájuk, mint a svéd Volvo autóira, biztonságosak, de unalmasak, „ezek az idők azonban elmúltak, a nagy borászatok mellett egyre több a kicsi, akik mernek kísérletezni, és elegáns visszafogott borokat készítenek.”

 

Végezetül Peter McCombie vezette le a három dél-afrikai bor kóstolóját. Bár Dél-Afrika az utóbbi években Chilével némileg ellentétes utat járt be, 1000-ről 800 hektárra csökkent a cabernet franc területe, viszont egyre nagyobb arányban készítenek belőle fajtabort és már újra a fajta telepítésén gondolkodnak. „Könnyen érthető irányvonal, sok gyümölcs, fűszer, puha tanninok és mineralitás” – jellemezte a dél-afrikai tételeket a Master of Wine.

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

Záróakkordként a tanulságok sorát Horkay András nyitotta, aki úgy vélte, a Villányi Franc-hoz a dél-afrikai stílus hasonlít leginkább (természetesen a hazai társak után, mert szerinte a tavalyi konferencia bizonyította, hogy mégiscsak országon belül legnagyobb az egyezés). A közönség egyik felszólaló tagja elmondta, őt villányiként a kaliforniai borok esetében a melegség és bársonyosság, a másik kettőnél pedig a frissessége és gyümölcsössége fogta meg, úgy érzi, ezek a közös pontok.

 

Peter McCombie összefoglalója egyben hasznos útravalóként is szolgált a jövőre vonatkozóan: „Itthon Villánynak kényelmes pozíciója van, az egyik legnépszerűbb borvidék, ez azonban a világban már nem mondható el, még nem ismerik elegen. A világfajta cabernet franc egy kiváló kapcsolódási pont lehet. Minél többet kóstoljanak a villányi termelők külföldi borokat , hogy lássák, mi az irány, merrefelé kell fejlődni.”

 

Horkay András egyetértett az előtte szólóval, szerinte is „a világban Villány egyelőre egy kis pont, de ha egy nemzetközi fajtát tűznek zászlajukra, ami erősen kötődik a borvidékhez, akkor meg lehet mutatni, hogy vannak olyan jók az itteni borok, mint a chileiek vagy a kaliforniaiak.”

 

A kör bezárult – a cabernet franc konferencián jártunk

 

És hogy tényleg van-e olyan jó a villányi mint a külföldi társai? Nos, ezzel kapcsolatban zárógondolatként ismét Bock Józsefnek a konferencián elhangzott szavait idézem: „Én többször ittam már újvilági cabernet franc borokat. Nagyon szép boraik vannak, ezzel együtt szilárd meggyőződésem, hogy a Villányi Franc ebben a mezőnyben nem vall szégyent.”

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!