A kövérszőlő szerintem izgalmas fajta
Bárdos Saroltánál jártunk 2. rész
2012-03-20 | Tóth AdriennA Bodrogkeresztúron található Tokaj Nobilis Szőlőbirtok borászával készített beszélgetésünk első részében főleg arról az erőről beszéltünk, amely az évjárat formájában dönt arról, milyen bort készíthet el egy borász. Ma cikkünkben másfelé kalandozunk. Tudjuk, annak ellenére, hogy bizonyos mértékig hasonló az egyes tokaji pincék kínálata, sok esetben mégis akadnak borászatokra jellemző kuriozitások. A Nobilis kapcsán például sokaknak a kövérszőlő jut az eszükbe.
A cikk első részéhez kattints IDE!
A 2000-es évek elején kapott egy nagyobb lendületet a fajta iránti telepítési kedv, azóta néhány pincétől eltekintve a feledés homályába veszett a történet. A fajtával kapcsolatban mindössze néhány évnyi művelés után az már látszik, hogy érzékeny a rothadásra, így ha nem megfelelő dűlőbe telepítik, megvan a veszélye annak, hogy nedvesebb őszi klíma esetén a botritiszen túl más gombák is megjelenjenek rajta.
Szerintem szép bort adó, izgalmas fajta. Persze dolgozni, azt kell vele, főleg a válogatásnál fontos a szigor. A bora – tapasztalataim szerint – két-három éves korában nyílik csak ki igazán, azelőtt inkább zárkózott. Azonban attól a pillanattól kezdve, ahogy ez a fordulat bekövetkezik, gazdag, déligyümölcsös aromavilágra tesz szert. Legszívesebben késői szüretelésű édes bort készítek belőle, ehhez ugyanis jól illik ez a különleges aromavilág. Száraz bora nem olyan izgalmas, mint a furmint, a hárslevelű vagy a sárga muskotály; ezekből a fajtákból szerintem sokkal karakteresebb száraz tétel készíthető.
Hogy válik be a kövérszőlő az aszúsodás terén?
Hajlamos az aszúsodásra, nagyon zamatos, hihetetlen gazdag ízű aszúszemeket ad. A Nobilis aszúi esetében általában az aszúszemek 10-20%-át adja. Most a 2008-as 5 puttonyos aszúnk az aktuális tétel. 2008 ideális évjáratnak számított, a szeptember közepén eső csapadéknak hála beindult a botritiszesedés, és a november 20-i szüretig folyamatosan aszúsodtak a fürtök.
A minőség szempontjából különös jelentőséggel bír az a tény, hogy megfelelően érett szemeken indult be a botritiszesedés. A bor egyensúlya szempontjából pedig az is lényeges, hogy mivel nem volt forróság, megmaradtak a savak.
A gomba terjedésének intenzitását mutatta, hogy 2008-ban a szüret vége felé már nem is nagyon akadt egészséges fürt a tőkéken, tíz láda aszúsodott fürtre jutott egy botritiszmentes, pedig ez általában pont fordítva van.
2011-et országszerte sokan ideális évnek tartják. Tokajban hogyan alakult ez a korábban említett 2008-hoz képest?
2011-ben korán, már szeptember közepén elkezdtük a szüretet. Érdekes módon azt tapasztalom, hogy a szőlő gyors érésével szemben, a borok mintha lassabban fejlődnének, hosszabb idő alatt tisztulnak csak le. A késői szüretelésű tételeket például az átlagosnál később, csak január végén fejtettük és kéneztük le. Bár az ilyen borokba gyakran kerül botritizálódott szem, ebben az évben nem indult el a gomba, tiszta, töppedt szemek kerültek be a pincébe. Aszúbort sajnos egyáltalán nem tudtunk készíteni a szárazság miatt.
A meleg miatt sokan panaszkodnak ebben az évjáratban a savhiányra.
Szeptemberben még mi is tartottunk tőle, de végül nem lett semmi probléma. A száraz boroknál is rendelkezésre áll a kellő savgerinc.
Két dűlőben dolgozol: a Barakonyiban és a Csirkében. Mesélnél róluk?
A Barakonyi egy kövesebb talajú, meredekebb terület; fekvése leginkább a száraz boroknak kedvez. A Csirke ezzel szemben agyagos talajjal bír, amely jó vízmegkötő képességgel rendelkezik, ezért inkább az édes borok alapanyagának előteremtésére alkalmas. Persze ezen a téren még korlátozottak a tapasztalataim, a Csirkében található ültetvényünk ugyanis csak 2008-ban fordult termőre, és az utóbbi két évjárat messze van az átlagostól.
Milyen borok vannak jelenleg forgalomban?
A 2009-es száraz boraim részben már kifutottak, 2010-ből pedig csak nagyon korlátozott mennyiség áll rendelkezésre, mert az erős válogatás után csak a számomra vállalható minőséget töltöttem le. A korábban önállóan megjelenő Barakonyi Furmint ebben az évjáratban belekerült a Birtokborba, de a Barakonyi Hárslevelű már önállóan jelenik meg.
A 2010-es évjárat egyedisége más módon is befolyásolta a portfóliót, a késői szüretelésű boromhoz ugyanis összeházasítottam a sárga muskotályt a kövérszőlővel. Erre korábban nem volt példa, most is csak egy minimális palackszám készült belőle. A bor különlegessége, hogy a két, általában alacsony savakkal rendelkező fajta ebben a hűvös évjáratban meg tudta őrizni ezt a lendületet adó szerkezeti elemet, ezért különösen kíváncsian várom a piaci fogadtatását.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!