Amiben az osztrákok jobbak nálunk
Burgenland és borai
2016-12-17 | Gonda György
Korábbi tapasztalataim és a Borkollégium egyik legutóbbi mesterkurzusa alapján ki kell jelentenem: a Burgenlandban készülő borok minősége egyedül a borászok fejében kialakult tiszta gondolatok miatt előzik meg az itthoniakat.
Burgenland borkészítési emlékezete egy idős az itt letelepedett népek történetével. Mióta világ a világ, termett itt szőlő és készült bor. Kelták, és rómaiak is foglalkozták a szőlő- és borkultúrával, a hagyományt folytatták a ciszterciek. Amikor az oszmánok elzárták a világtól Tokajt, akkor Burgenland elégítette ki sokak igényét, és nem elhanyagolható a főúri családok, mint az Eszterházyak munkássága sem. Szerepe akkor erősödött tovább, amikor Klosterneuburgban megalapították a Monarchia első Borászati Kutatóintézetét.
Burgenland jelenlegi tartományi helyzete és mérete 1921-ben alakult ki, amikor Magyarországtól Ausztriához csatolták. Az akkortájt szegény kistestvérnek tekintett országrész mára igencsak kivirágzott, és elsősorban vörösborának, illetve édes borainak köszönhetően kiemelt szerepet játszik Ausztria borászatában. Emellett nem kevésbé fontos tény, hogy Ruszton található az Osztrák Borakadémia, ahol sok honfitársunk is megszerezte WSET-diplomáját.
Köztük van Sánta Zoltán is, aki a Borkollégium mesterkurzus sorozatának Burgenlandot bemutató estéjét vezette. Jó ismerője a borvidéknek, az itteni boroknak és a helyi borászoknak, akik igen nagy szeretettel vannak magyar kollegáik iránt.
A Borkollégium mesterkurzuson megjelenők alaposan megismerhették a borvidék részeit, az adott terroirokat, a jelentős szőlőfajtákat, az elfogadott technológiákat, és persze a jellemző borokat.
Az óra anyaga lényegében a négy DAC területről szólt, amelyek a legfiatalabb Neusiedlersee DAC, vagyis a Fertő tó, a Leithaberg DAC, a legidősebb Mittelburgenland DAC, avagy a Kékfrankos Birodalom, és végül a Dél-Burgenland részét képző Eisenberg DAC, magyarul a Vas-hegy.
A Fertő tó környékén egyaránt megtaláljuk a fehér- és a vörösborokat. Fehérből elsősorban grüner veltliner (zöldveltelini), welschriesling (olaszrizling), pinot blanc (fehér burgundi), muskateller (muskotály), amelyekből szép számmal édes bor is készül. Vörösborban főleg a DAC területen a zweigelt az erős, amely itt igen gazdag illatú, gyümölcsös, és lendületes bort jelent.
A Leithabergben már feltűnik a blaufrankisch (kékfrankos) és a St. Lauren is, fehérborok még itt is készülnek, például olaszrizlingből . Ezen a területen már nagyobb jelentősége van a nemzetközi fajtáknak, mint a chardonnay vagy a merlot.
Mittelburgenlandban és a Vas-hegyen már csak a kékfrankos van jelen számottevő mértékben. A Vas-hegyi nevét is adó ásványi anyag tartalma miatt sokkal tömörebb, sűrűbb típus. A mittelburgenlandi gyümölcsösségével, eleganciájával, frissességével tökéletesen megfelel a mai fő ízlésiránynak, kiváló borok, nagy tekintélynek örvendenek.
Burgenland és Magyarország hasonlósága sok mindenben tetten érhető
Itt van példának okáért a Fertő tó, a hazánkból érkező pannonklíma hatásai, a dél-burgenlandi Vas-hegy (Eisenberg DAC) hazánkba is átnyúló vonulatai, és a még ennyire fontos családi kötödések, elég csak a Pfneiszl vagy a Weninger családra gondolni. Aztán ott van Ruszt, ahova nagyon sok borász, borszakértő gyakorlatilag hazajár.
A kóstolt borok és régebbi tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy Ausztriához viszonyítva Magyarországon a legfontosabb dolog hiányzik, mégpedig a borászok hasonló gondolkodása.
Burgenland képességei, az itt készülő borok minősége egyedül a borászok fejében kialakult tiszta gondolatok miatt előzik meg az itthoniakat. Semmiben nem jobbak nálunk, a gondolkodásmódjuk mégis messzire röpíti őket a borvilágban. Náluk már helyreállt a fejben a szőlőfajta, a terroir, és a borkészítési mód egysége. Nincs harminc fajta szőlő engedélyezve, csak azért, hogy ne sérüljön senki érdeke, tisztaság és rend van, nemcsak a pincékben, hanem a szabályokban és a fejekben. Van önkontroll, borászaik semmi mást nem csinálnak, mint amit kell, azokkal a fajtákkal, azon a földön, azon a módon, ahogyan az összeillik, ahogyan azt kell. Nem okoskodnak, nem trükköznek, és legfőképpen úgy készítik a bort, ahogyan ez a hármas egység megköveteli, és nem úgy, ahogyan ők szeretik. Mondjuk, eszükbe sem jut, mert úgy szeretik a bort, ahogyan azt készíteni kell. Náluk tényleg létezik az itthon csak nagy szavakban megjelenő alázat. Persze elnézést a kivitelektől.
Legalább is én úgy gondolom, hogy ettől kifogástalanok, tiszták, jó ízűek a borok, és valószínűleg az osztrákok is így gondolják, mert boraik 99%-át saját maguk isszák meg, elenyésző mennyiségben választanak külföldi palackokat.
A Borkollégium kurzusán a legfigyelemreméltóbb tételek mindenképpen a vörösborok voltak. Elsősorban a Pillinger féle zweigelt, és az eisenbergi kékfrankos. A zweigelt jó szerkezetével, és gazdag bogyós gyümölcseivel fogott meg, jól iható bor, amely magában is jól fogyasztható, de a gasztronómiában is széles körű lehet a felhasználása.
A Vas-hegyi kékfrankos sokkal inkább a másik oldalhoz tartozik. Sűrű, gazdag bor, jelentős tanninnal, kékfrankoshoz mérten nagy testtel. Ízekben sokkal inkább a terroir jegyek vannak jelen, ásványok, kövek és némi feketebogyós gyümölcs. A Hill 1 házasítás jól mutatta, hogy ezek a fajták miért inkább önmagukban, fajtatisztán találták meg a helyüket Burgenlandban, és hogy arrafelé a világfajták miért csak másodhegedűsök.
A két édes bor a mi ízlésünkhöz mérten érdektelenek voltak, finesz nélkül, csak a cukorról és a direkt gyümölcsökről meséltek. Vannak a Fertő tó környéki területeken szebb édes borok is, mint például a ruszti Ausbruch.
Zárszóként csak annyit tudnék tanácsolni, hogy itt vannak tőlünk egy ugrásra a burgenlandi borászok, akik mind a magyar borászoknak, mind a magyar fogyasztóknak sok izgalmat, tiszta és elegáns borokat tudnak mutatni. Ezért érdemes a szakmának is sokat járni látogatóba, a fogyasztónak pedig Pandorf mellett más felé is körülnézni, a négy vár vidékén.
Erre remek lehetőséget ad például a Martiniloben. További cikkeink Burgenland és utazás-kóstolás témában>>
A mesterkurzuson kóstolt tételek:
Weingut Schmetzer, Grüner Veltliner 2015, Neusiedlersee
Weingut Birgit Braunstein, Welschriesling 2015, Neusiedlersee
Weingut Kaiser, Chardonnay 2014, Leithaberg DAC
Weingut Rittsteuer, St. Laurent 2012, Leithaberg
Weingut Pillinger, Zweigelt Reserve 2013, Neusierdlersee DAC
Weingut Strehn, „Joseph” Blaufrankisch 2013, Mittleburgenland DAC
Weingut Altenburger, Blaufrankisch 2011, Leithaberg DAC
Weingut Stephano,”Gonzalo” Blaufrankisch Reserve 2013, Eisenberg DAC
Weingut Hilinger, Hill 1 2012, Mittelburgenland (merlot, kékfrankos, zweigelt)
Köningshofer, Muskat Ottonel Spatlese 2015, Neusierdlersee
Weingut Josef Lentsch, TBA Schrammel Welschriesling 2009
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
De'Ricci: generációkon átívelő tisztelet és hűség a terroir iránt
Lérins szigetek: a szerzetesek bora Cannes partjai mellett
Még mindig a bordeaux-i fajták nagy borai izgatják a magyar kóstolók fantáziáját
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!