Az egyedi vonások egy kódot rajzolnak ki
Kiss Gáborral beszélgettünk 2. rész
2014-02-01 | Tóth Adrienn
A fiatal villányi borásszal, Kiss Gáborral készített interjúnk első részében olyan átfogó kérdésekről beszélgettünk, hogy mely szőlőfajták jelenthetik a kiugrást nemzetközi értelemben is Villány számára. E kérdéskör kapcsán a világfajták mellett sorra vettük a Kárpát-medencei opciókat is. Ma a pince portfóliójának komoly tételeivel foglalkozunk, többek között a Code-dal és az Enigmával.
Cikkünk első részéért kattints IDE!
A 365 után fajtaborok következnek. Mi a véleményed a cabernet sauvignonról mint fajtáról, és miként foglalkozol vele?
Bár manapság divathullámmá vált a cabernet franc preferálása a sauvignonnal szemben, mindezek mellett tény, hogy átlagos és jó években egyaránt valóban a franc tud többet. Persze a sauvignonból is sokat ki lehet hozni, ha gondosak vagyunk az esetében. Mi két francia és egy magyar klónnal dolgozunk, az előbbiek a tapasztalataim szerint sokkal finomabb, simább, behízelgőbb eredményt produkálnak, egyszerűen több ízt, komplexebb bort adnak. Személy szerint én kedvelem a fajtát, és bár tapasztalom a visszaszorulását, a teljes eltűnését nem tartanám jogosnak.
A sauvignont kezdetben akár 18 hónapig is érleltem tölgyfa hordóban, mára ez az időtartam 12-14 hónapra csökkent. A hordók tekintetében is változások álltak be, ma már másokat használok, mint az első boroknál, részben mert tapasztalatokra tettem szert, részben pedig mert többet tudok rá költeni. Főleg 500 literes hordókat alkalmazok, a Cabernet Sauvignon magyar eredetűbe kerül, míg a Code és az Enigma esetében Franciaországból szállítanak.
Általánosságban is elmondható azonban, hogy a pincémben nő a nagyobb hordók aránya, persze azért vannak még 225 liter térfogatúak is. Fontosnak tartom, hogy mindig az évjárat karakterének megfelelően válasszam ki az érlelési eszközt.
A Code kizárólag cabernet franc-ból áll. Miért tartottad szükségesnek, hogy fantázianevet adj neki?
Akkor így tűnt célszerűnek, de ma már bánom a döntést. 2006-ban készült el az első tétel, akkor még egyedibbnek számított egy jó elnevezés, de most, ha bemegyek egy borszaküzletbe, a palackok felén különböző elnevezéseket látok. Bevallom, volt olyan időszak, amikor ezért át akartam térni a szőlőfajta nevére, de lebeszéltek róla, mert ez mára egy bevezetett, jó márkanévvé vált.
Hogy találtad ki?
Egyszer hajnalban kellett Budapestre indulnom, és útközben azon gondolkoztam, mitől is jó egy bor. Arra a válaszra jutottam: attól, ha érződik benne a termőtáj, a fajta, az évjárat, a borász. Ezek kombinációja egy lemásolhatatlan és egyedi végeredményt alkot, amely tulajdonképpen maga egy kód.
A franc esetében is három klónnal dolgozunk. Mivel ezek közül az eltérő adottságú évjáratok mindig másiknak kedveznek inkább, a Code esetében erős szelekciót alkalmazunk, a kéthektárnyi területről így végül csak 3000 palack olyan bor készül, amely ezt a nevet viseli.
Mivel az, hogy az egymáshoz közel fekvő ültetvények közül melyik produkálja a legmagasabb minőséget, jellemzően a szüretkor kiderül, az erjedés után már abba a hordóba kerülhetnek a kiválasztott tételek, amelyeket direkt erre szántam. Ritkán esik ki utólag egy-két hordó, jellemzően a fermentációt követően már látjuk, hogy hova jutnak a borok.
E bor esetében a kevésbé kedvező évjáratokat ki is hagyjuk, eddig 2006-ban, 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2012-ben készült belőle, a 2013-as sorsa felőle egyelőre nem döntöttem, ez majd tavasszal dől el.
Végül következzen az Enigma, amely ismét nem szőlőfajtanév.
A szó maga rejtélyt jelent. Ez egy merlot klónválogatás, amely akkor jött létre, amikor a Boczor-dűlőben termőre fordult egy kis fürtű, apró bogyójú, francia merlot klón. Már az első szüretnél látszott, hogy teljesen más gyümölcsöt ad, mint a megszokott merlot: sokkal alacsonyabb volt a lékinyerés, és megmaradtak a savak.
A megszokottnál többször emlegeted a klónok kérdését. Miért tulajdonítasz ennek ekkora jelentőséget?
Nekem közel vannak a területeim egymáshoz, nincs jelentős különbség közöttük talajban, és mind déli fekvésű. Ezért az eltérést leginkább a klónok eredményezik nálunk.
A klón dönt tehát mindenről?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a klón alapján dől el nálunk az alapanyag minősége, hiszen a művelés tekintetében mindegyik ültetvény esetében ugyanazzal a gondossággal járunk el. A legfontosabb kihívást a szőlőben az jelenti, hogy minél inkább az évjárathoz tudjunk alkalmazkodni. A zöldmunkának ebből a szempontból különösen nagy a jelentősége. A lombfelületre oda kell figyelni, hiszen a túl nagy hajtások elszívják a gyümölcstől a tápanyagot, és ugyanez igaz az alul elhelyezkedő, elhaló levelekre is.
Normális évjáratokban a kacsokat mi nem kitépkedjük, hanem levágjuk. Az esős években jobban ritkítjuk a leveleket, hogy minél kevesebb legyen a betegségek kialakulásának veszélye. A meleg, erősen napsütötte esztendőkben azonban nem szedünk ki levelet a fürtzónából, nehogy a nap megégesse a fürtöt. Minden év más, mind új tapasztalatokat, tudást hoz.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!