A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Generációs- és pénzkérdés is a bio

Kifejezőbb bor, boldogabb szőlő, de milyen áron?

2016-04-03 | Bánlaki D. Stella, Nemes Mercédesz Junibor


Generációs- és pénzkérdés is a bio

 

Nevezzük akár bionak, organikusnak vagy ökonak, vagy legyen szó biodinamikus művelésről, a lényeg, hogy a természetközeliség egy filozófia, életérzés. Plusz munkát és költségeket jelent, de az átállt Juniborászok nem kételkednek benne, hogy megéri. Március 30-án a DiVino Gozsduban, a Junibor Organikus Bormustrán a boraikba és a feelingbe is belekóstoltunk.

Az organikus gazdálkodás filozófia" – mondják egybehangzóan az organikusan gazdálkodó juniborászok. Ez egy hihetetlenül nagy elhivatottságot igénylő életforma. "A bio termelésnél minden ott dől el, hogy a borász mennyi időt tölt a szőlőben, nem ott, hogy elhagyja a fajélesztőt" – mesélte lelkesen Hernyák Tomi, a Junibor elnöke a kóstoló előtti beszélgetésen. Szerinte, és társai egybehangzó véleménye szerint a szőlő-pince között megoszló ideális időarány 80-20%.

 

Magyarországon, azon belül a fiatal borászokat összefogó Junibor Egyesületben is egyre többen választják ezt az utat, az ehetihez hasonló zártkörű bio-kerekasztalt viszont még soha nem szerveztek maguknak. Mostantól lesznek belső szemináriumok, hiszen az organikussá alakulás 5-10 évbe is telhet, miközben persze számos kérdés és probléma merülhet fel. "Ez a fórum lehetővé teszi, hogy a tanulási folyamat lerövidüljön" – mondta az elnök, aki szintén éppen az átállás közepén jár.

 

"A bio nem minőségi jelző"

Ismét megkérdeztünk több borászt arról, hogy valóban jobb-e minőségben vagy ízben egy organikus bor. Manapság a jó bort nem lehet definiálni. Nem egyértelmű, hogy jó bor alatt azt értjük, amit a kritikusok imádnak, vagy azt, ami a fogyasztóknak ízlik" magyarázta Franz Weninger. Az általános vélekedés azért az, hogy a szintetikus anyagok elhagyásával a szőlő egészségesebb és ellenállóbb lesz, kifejezőbb lesz a bor, jobban érvényesülnek benne a természeti adottságok. Wille Baumkauff Stefan szerint a külföldiek már módszeresen keresik az ilyen borokat, míg Magyarországon még nem alakult ki ennek stabil piaca. Gere Andi pedig azt mondta: az organikus szemléletnél nemcsak az a cél, hogy jobb bort készítsenek, hanem hogy a borászok önmagukhoz képest is tudjanak fejlődni. 

 

A Pfneiszl lányok története azt is megmutatja, hogy még a borászok idősebb generációjának is fenntartásai, ellenérzései vannak a bioműveléssel kapcsolatban. Édesapjuk kezdetben hallani sem akart Katrin és Birgit ötletéről, a biová válásról. "Az elején nem volt könnyű. Ráadásul a 2010-es egy nagyon nehéz év volt, de már akkor láttuk, hogy a mi vegyszermentes szőlőnk sokkal jobb állapotú, mint a hagyományosan permetezettek."

 

Generációs- és pénzkérdés is a bio

 

Franz Weninger már-már veteránnak számít a csapatban, ő már 10. éve gazdálkodik biodinamikusan. Szerinte ez nem csak generációs kérdés: a gazdag országokban az önfenntartáson túl megjelenik az igény a termelőkben, hogy egyszerű bornál többet adjanak."A borral együtt boldogságot, egészséget, fenntarthatóságot is akarnak adni,és erre lehetőség a természetközeli művelés." Franztól a kóstolón egy Sopron Cuvée-t, egy Balfi és egy Steiner Kékfrankost kóstolhattunk 2013-ból. Mindegyik bor magáért beszélt: hibátlan, intenzív, utóbbi kettő a szőlőfajtát és a területet is egyértelműen megmutató toptételek. Ezek a borok azt is bebizonyították, hogy a terroir csak akkor tud megjelenni a borban, ha a dűlő után a pincében is minden rendben van.

 

Generációs- és pénzkérdés is a bio

 

Örök kérdés az is, hogy vajon mindez megéri-e a borászoknak? Az organikus művelés rendkívül munka- és időigényes, mivel sokkal gyakrabban kell permetezni, több embernek több időt kell a szőlőben töltenie. 

 

Itthon a megnövekvő humánerőforrás-igény problémát okozhat: jó szakemberekből országszerte hiány van. De Gere Andi tapasztalata alapján, "ha valaki hisz benne, akkor minden megoldható". Szerinte, ha megvan a létszám, akkor már az sem lehet akadály, ha extra nagy szőlőterületről, és nagy mennyiségben termelt borokról van szó. Ezt legfeljebb a kiadások növekedése fogja jelezni: a bioművelés összességében 20-30%-kal lehet drágább, mint a hagyományos. Külföldön ez tükröződik a borok árában, de itthon egyelőre nincs különbség a bio és nembio palackárakban. 

 

Az azonban egyértelmű: az átállt juniborászok nem a plusz anyagi haszon miatt biók. Demeter Endre szavaival élve, ez a fenntarthatóbb, természet közelibb szemlélet már "a következő generációnak szól".

 

Mi az a biodinamika? Bármelyik borvidéken, bármelyik szőlőfajtára alkalmazható? Mire készüljön fel az, aki belevág? A témában belföldön aligha találnánk jobb interjúalanyt, mint Zadravecz Zsolt. Olvassa el interjúnkat>>



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!