A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Jönnek fel az alkoholmentes borok

Aki menő akar lenni, az legalább egy tételt már tart a portfóliójában

2019-07-27 | Vinoport


Jönnek fel az alkoholmentes borok

A világban tavaly 20 százalékkal nőtt az alkoholmentes borok forgalma. Az egyik legjelentősebb német napilap cikk ennek apropóján az okokat kutatta, illetve azt próbálta megjósolni, mi lehet a mostani folyamat kifutása.


Bár már 1908-ban megkapta Carl Jung „alkoholtalanítási” eljárására a császári szabadalmi hivataltól a védelmet, igazából a 12 évvel később az USA-ban beütött szesztilalom adott lökést az alkoholmentes boroknak. Pedig a rheingaui borász (nem összetévesztendő Carl Gustav Jung svájci pszichoanalitikussal) eredetileg azon ügyfeleinek fejlesztette az italt, akiket valamilyen okból az orvos eltiltott az alkoholtól.

 

>>> Tudta? Magyarországon is volt egykor szesztilalom

 

Az igazi áttörés azonban számára valóban a szesztilalommal jött, az USA-ba menesztett szállítmányok bevételéből 1936-ban megvehette Rüdesheimben a ma is a borászat központjaként üzemelő Boosenburg kastélyt. A Carl Jung egyébként az egyetlen borászat Németországban, ahol kizárólag alkoholmentes borokat készítenek. Valószínűleg azért is, mert a szesztilalom lejárta jó időre megpecsételte ezeknek az italoknak a sorsát, piaci részesedésük  manapság ezrelékben mérhető – állítja Ernst Büscher a Német Borintézet munkatársa.

 

 

Most viszont mintha valami újra megmozdult volna, tavaly 20 százalékkal nőtt a világban az alkoholmentes borok forgalma – olvasható a témát feldolgozó faz.net (Frankfurter Allgemeine Zeitung) cikkében.

 

Az érintettek minden eddiginél nagyobb érdeklődésről számoltak be a világ első számú borvásárának számító düsseldorfi ProWein után, és egyre több borászat vesz fel a portfóliójába legalább egy alkoholmentes tételt. Hasonló zajlott nem rég a söröknél, de az is csak pár évig tartott – igyekezett hűteni a kedélyeket Ernst Büscher.

 

„Ez összefüggésben az utóbbi évek trendjeivel, az egészséges életmóddal és a tudatos táplálkozással” – magyarázta az egyik okot a Németországban az alkoholmentes boroknál piacvezető Schloss Wachenheim AG elemzője. A speyeri Carta tanácsadó ügynökség és a Heilbronni Főiskola tavasszal elvégzett közös kutatásában az egészségügyi okok csak a második helyen szerepeltek, első helyen a válaszadók harmada az autóvezetéssel indokolta, miért inna alkoholmentes bort. Szerepelt még a válaszok között az absztinencia és a terhesség is, sőt, volt olyan, aki nem iszik alkoholt, viszont bulikban ezzel az alkoholmentes változattal nem érezné magát kirekesztettnek.

 

Az alkoholmentes borok legnagyobb felvevő piaca egyébként Skandinávia és az arab országok, ahol további szempontok is bejönnek. Előbbinél az alkoholos italokra kivetett magas adók utóbbiaknál pedig a vallásból eredő alkoholtilalom. Az arab országok egyébként olyannyira fontos célállomásnak számítanak, hogy a Carl Jung az oda szállított boraikra még „halal” tanusítványt is beszerez, amihez az kell, hogy az alkoholtartalmat 0,05%-ra redukálják (szemben a Németországban megengedett 0,5%-kal).

 

S ha már százalékok: hivatalosan ezek az italok nem is számítanak bornak, így nem a bortörvény, hanem az általános élelmiszertörvény hatálya alá esnek. Ennek megfelelően a borvidék és a dűlő neve, valamint a boroknál megszokott minőségi kategória nem is kerül a címkére, cserébe viszont fel kell tüntetni például az eltarthatóságot.

 

A Jung által kifejlesztett vákuumos desztillációs eljárás óta az idők során számos további megoldás született az alkohol kivonására. Ilyen a membrános szűrés, illetve a Spinning Cone Column (SCC) technológia, aminek keretében tulajdonképpen „szétcentrifugálják” a bort alkotóelemeire, hogy aztán újra összerakják. Bármelyiket is alkalmazzák, alaposan megnyúzzák a bort, ezért alapvetően aromagazdag szőlőfajtákat (chardonnay, merlot, shiraz, cabernet sauvignon) használnak. A szkeptikusokat így se sikerül meggyőzni, az ő véleményük szerint az ízkép egyik meghatározó eleme, a „lelke” vész el az alkohollal. Nem osztják ezt a véleményt a már említett heilbronni vizsgálatban részt vevők. A megkérdezettek 51 százaléka ugyanis jónak, vagy nagyon jónak értékelte a kóstolt alkoholmentes bor ízét és csak 16 százalékuknak volt róla lesújtó véleménye. Arról, hogy mennyire jók ezek a borok, a Vinoport itt írt korábban.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!