Oz Clarke: A tokajiak voltak az elsők!
Így vall legújabb könyvében a szakíró
2015-07-13 | VinoportManapság az édesség minden ételben és italban ott van, de ez nem mindig volt így. A magyarok, a tokajiak voltak az elsők, akik elkezdték készíteni a világ egyik legjobb borstílusát, a természetesen édes, zamatos borokat a nemes penésztől töppedt szőlőszemekből. Részlet Oz Clarke új könyvéből.
Robbie Oz Clarke világhírű brit borszakértő, író, televíziós személyiség, nemrég megjelent könyvében a világ bortörténelmét foglalja össze száz fontos és híres boron keresztül. Magyarországról, Tokajról is említést tesz, méghozzá egy 16. századi boros palack, egy aszú kapcsán. A könyvből részleteket a decanter.com-on olvashatunk, alább csak a Magyarországról szóló rész szabad fordítása.
"A 16. századi Európa az őrült ötletek és a fantasztikus lehetőségek olvasztó tégelye volt. Ebbe a izgalmas világba robbant bele a Tokaji. Egy olasz gondolkodó, Marzio Galeotto terjesztette el a hírt, hogy a borok Tokajban aranyat tartalmaznak. Meglátogatta a magyar vidéket, és beszámolt róla, hogy aranyat látott a hegyekben, a dűlők homokos talajában, sőt néhány szőlőtőkének is arany hajtásai voltak. Ez vitte Tokajba a kor leghíresebb alkimistáját, Paracelsust, aki azonban – nem meglepő módon – nem talált aranyat a szőlőben vagy a borban. Azt a zavarba ejtő kijelentést mégis megtette, hogy a napfény, "mint egy aranyfolyam halad át a tőkén és gyökerezik a kőzetben". Ez aztán tovább éltette a Tokaji és az arany legendáját még egy darabig.
Természetesen akkor még azt gondolták az emberek, hogy aranyat magunkba szívni jó dolog, ez magyarázhatja, miért voltak olyan népszerűek a tokaji borok a korabeli hatalmasságok körében. De én gyanítom, hogy a népszerűségnek valójában egyszerűbb oka volt: a cuccnak egyszerűen remek íze volt. Intenzív, zamatos és édes.
Manapság az édesség minden ételben és italban ott van, de ez akkor még nem így volt. A gazdagok ezért követeltek minden tartalmas és édes bort. A természetes édes bor készítéséhez nem elég egyszerűen szuperérett szőlőt szüretelni. A szőlőnek addig a pontig kell érnie, amíg töppedésnek indul a tőkén, vagy, ideális esetben, amíg megtámadja anemes penész. Ez kiszívja a szőlőből a nedvességet és olyan koncentrálttá, amennyire az csak fizikailag lehetséges. A magyarok az aszú szót használják ezekre az összezsugorodott, kiszáradt szőlőszemekre, és azokra a szőlőkre is, amelyek cukortartalmát a nemes penész koncentrálta.
Arra van némi bizonyíték is, hogy a tokaji termelők lehetettek az elsők, akik rendszeresen természetes édes bort készítettek. Először 1571-ben említették az aszú bort, méghozzá egy tulajdoni lapon. Ez egyértelműen jelezte, hogy az aszú szőlőket elkülönítették a normál szőlőktől a Mézes Mály területein. Ez legalább azt sejteti, hogy a tokaji termelők voltak az elsők a világon, akik szándékosan töppedt, nemes penésszel fedett szőlőszemeket szüreteltek. A németek a Rajna mentén nem jöttek rá a nemes rothadás használhatóságára egészen 1775-ig.
Az ennél nagyobb körben elfogadott legenda, hogy egy fickó, Szepsy Laczkó Máté elhalasztotta a szüretet az Oremus szőlőbirtokon 1630-ban, mert tartott a törökök támadásától. Vagy ez 1633-ben történt? Esetleg 1650-ben? Ez a baj a legendákkal, ki tudja? Mindenesetre a törökök rendszeresen fenyegettek a Bodrog folyó (gyönyörű név) partján, az Oremus pedig Rákóczi fejedelem, a legjelentősebb helyi nemes családi birtoka volt. A dátum nem is igazán számít, mivel a folyó partján, a kivételes klimatikus adottságoknak, vagyis a reggeli ködnek és a meleg őszi napoknak köszönhetően a szőlőt évszázadokon keresztül rendszeresen megtámadta a nemes penész. És a tokajiak voltak az elsők, akik elkezdték készíteni a világ egyik legjobb borstílusát, a természetesen édes, zamatos borokat a nemes penésztől töppedt szőlőszemekből."
A képen a Royal Tokaji területét látjuk a Mézes Mály dűlőben.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Két különleges bor a Jura borvidékről: vin jaune és vin de paille
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Lérins szigetek: a szerzetesek bora Cannes partjai mellett
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!