A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

2007 - a dűlőszelekció jegyében

Lenkey Géza évjáratbemutatója

2011-03-17 | Tóth Adrienn


2007 - a dűlőszelekció jegyében

A Lenkey család, élén Lenkey Gézával immár több mint egy évtizede készít borokat Tokaj-Hegyalján, Mádon. Erre a pincére egyre többen figyelnek oda mostanában, ami nem is véletlen, hiszen a borászatra az ínyünket is elgondolkodtató kísérletezések, útkeresés mellett jellemző, hogy mind a hordós, mind a palackos érlelésre általában annyi időt szánnak, amennyit jónak látnak. A tél végén bemutatásra kerülő 2007-es évjáraton túl sok más meglepetést is tartogat még a pincészet. A dűlőszelekciók premierje kapcsán Lenkey Gézát kérdeztük.


A pincészetünk esetében a 2006-os azért is tekinthető a 2007-es évjárat előzményének, mert abban az évben készítettem először tudatosan furmint-hárslevelű házasítást. A bor nagyon is kedvemre való volt, ezért döntöttem úgy, hogy a 2007-es évjáratnak ezen a módon kell a dűlőkről szólnia. Úgy szerettem volna kideríteni, hogy mit adnak az egyes területek, hogy dűlőszelekciókat készítek, fajtaszelekció nélkül.

A tervem kivitelezéséhez azután kaptam egy kifejezetten kellemes évjáratot, amely elősegítette, hogy egy különleges borsort palackozhassak, olyat, amelyre korábban nálunk nem volt példa. A 2007-es borok mára - egy kivételével - piacra is kerültek, a Bomboly dűlő termésére még várok, a többit március elsejétől már meg lehet vásárolni.

A 2007-es borok sorát egy kakukktojás nyitotta meg, amelynek célja talán nem a földterületek egyéniségének bemutatása volt.

Az Élet Szép elnevezésre hallgató bort, amely a Hegyfarok dűlő terméséből készült, és 80%-ban furmintból, 20%-ban pedig hárslevelűből áll, én úgy szoktam definiálni, hogy amolyan hangulatbor, az életérzés bora. A bor hátcímkéjén szereplő sorokat akkor írtam le, amikor egy nagyon nehéz időszak zajlott az életemben családi okok miatt, és ezzel a borral, valamint a palackon megjelenő üzenettel azt szerettem volna elmondani a hasonló cipőben járó embereknek, hogy mindig van kiút, érdemes azt keresni.

Miért választottál egy magnum palackot ennek kereteként?

Mindig is tetszettek a másfél literes palackok és az általuk keltett hangulat, hiszen az egy ivóbort, barátokkal eltöltött időt jelképez számomra. A bor alapjául szolgáló szőlőnél vigyáztam, hogy az ne érjen túl, mustfoka ne emelkedjen húsz fölé. Lassan egy éve piacon van, tulajdonképpen a legtöbb helyen el is fogyott.



A bor persze nem egy olyan dolog, amit, ha valamilyennek szánunk, azt jelenti, hogy örökre olyan is marad. Mára a kezdeti ivóbor megkomolyodott. Ha mostani állapotában kellene ítélni róla, már biztos nem tölteném magnum palackba, hiszen mégiscsak igazi Tokajivá érett. Szeretném, ha lenne folytatása, de a 2007-et követő évjáratok erre nem voltak alkalmasak, majd talán 2011.

A 2007-es Kishegy nyitja meg tulajdonképpen a dűlőszelekciók sorát.

A Kishegy, amely 56% hárslevelű és 44% furmint, az egész sor legfiatalabb érzetű tagja az egyes tételek egyéni fejlődése szempontjából. Ez a bor a második száraz bor a dűlőből, nekem a 2006-os is nagyon tetszik, de az még nincs forgalomban, mert lassabban fejlődik. A 2007-essel kapcsolatban mindig olyan érzésem támad, hogy az egyenes jellem, a szemembe néz, élénk hatását elsősorban savkaraktere adja. A bor a többi tételhez hasonlóan spontán erjedt, majd egy évet töltött tölgyfahordóban.

A 2007-es Korposd Furmint kilóg a sorból, hiszen ez az egyetlen fajtabor közülük.

Igen, ezen az ültetvényen olyan kevés volt a hárslevelű, hogy az inkább kimaradt a borból, gondolván, jó az, ha van egy 100%-os furmintunk az évjáratból. Érdekes egyébként, hogy ezt a földdarabot eredetileg Betseknek vettük, aztán különböző dűlővitákat követően került rá inkább a Korposd név. Engem borkészítőként nem is nagyon érdekel, hogy hívják az adott területet, inkább az a fontos, mit is tud.

A Korposd ebben az évben az elsők között került a pincébe, és mindössze két hordó, 748 palack készült belőle, amit azért sajnálok, mert a sorban én erre a borra vagyok a legbüszkébb.

A Dűlőházasság árulkodó elnevezés, arra gondoljunk, amit a név sejtet?

Persze, ez két dűlő, a Hegyfarok és a Bomboly terméséből áll össze, 75%-ban furmint, 25%-ban hárslevelű alkotja. Azért készítettem, mert szerettem volna még érdekesebbé tenni a kínálatot. Mivel erről a két ültetvényről állt rendelkezésre viszonylag nagyobb mennyiség, úgy döntöttem, lecsípek a dűlőszelekciókból egy kicsit, hogy elkészíthessem ezt a bort.



A Dűlőházasságból 2337 palack készült és 13 hónapot töltött tölgyfahordóban. Ha a stílusát szeretném megfogalmazni, azt mondanám, kicsit piacosabb, mint a többi borom, hála a 4-5 g maradék cukornak. A személyes preferenciáról szól az, hogy az én ízlésemnek inkább a Kishegy egyenessége felel meg, viszont sokaknak talán ez a bor behízelgőbb.

A Holdvölggyel megint visszatérünk az egydűlős furmint-hárs koncepcióhoz?

Ige, ha a dűlős tételek különböző életszakaszait vizsgáljuk, érdemes megemlíteni, hogy a Holdvölgy erjedt ki a leggyorsabban, és ezt is palackoztuk le a legkorábban, mindössze kilenc hónap hordós érlelést követően. Nekem erről a borról mindig a narancssárga szín jut az eszembe, van benne valami bujaság, valami izgalom, egy olyan világot teremt körülöttem, amelyben el lehet merülni, így segíti az elmélkedést.

Kóstoláskor a 2007-es Úrágya-Köves ízvilága markánsan eltér a sor többi tagjától. Mit kell tudni erről a borról?

Ez egy vitatott tétel, és annak is szántam. A bor esetében egy kísérletet hajtottam végre, amikor a lefejtett aszúseprőre öntöttem fel egy száraz hárslevelű (60%) és furmint (40%) házasítást. A sor többi dűlőszelektált tagjához képest ez aszús jelleggel gazdagodott, de továbbra is megmaradt száraz bornak. Számomra még nincs kész, de az egész robosztus, nehéz világa nagyon közel áll hozzám.



A bor neve egyébként nem két különböző terület házasítására utal, hanem egy újabb dűlővitára. Mi úgy tudtuk, az Úrágyában veszünk földet, később azonban ez már nem volt ennyire egyértelmű. Nekem végül az Úrágya-Köves közös megnevezéssel legtisztább a lelkiismeretem, hiszen a szőlő szerintem a két dűlő határán fekszik, amely a birtokunk legkövesebb, legásványosabb darabja.

A dűlősor utolsó darabja a 2007-es Vilmány.

Ebbe a borba, amely 58% furmint és 42% hárslevelű házasítása, kicsit belenyúltam. Készítettem ugyanis korábban egy furmintot, amelyben maradt 11 gramm maradék cukor és egy hasonlót szerettem volna létrehozni e tétel esetében is. Az erjedést kén hozzáadásával sikerült is pont 11 grammnál megállítani, de a végeredmény egyelőre nekem kicsit gőgös és rátarti. Bár sokan szeretik, én úgy vélem, még időre van szüksége, bízom benne, hogy később számomra is barátságosabbá, szerethetőbbé válik majd.

A 2007-es Második esetében nincs olyan könnyű dolgunk, mint a Dűlőházasságnál, de valószínűleg ha elmagyarázod a névválasztás okát, könnyű lesz majd megjegyezni.

Sok embertől hallottam, szaklapokban olvastam, hogy a szőlő préselésekor keletkező második frakciót el kell választani, mert az ront a születendő bor minőségén. Gondoltam, én ezt kipróbálom.

Így különfejtettem a második préseléseket, majd összeházasítottam őket, mivel pedig az eredménnyel elégedett voltam, 10 hónap hordós érlelés után palackba is került a bor. Ez egy igazi birtokbor, hiszen az összes dűlőnk termését tartalmazza.

A bemutatót záró bor persze 6 puttonyos aszú létére kilóg az évjáratsorból. Hol foglal helyet számodra a 2003-as tétel az eddig elkészített aszúid sorában?

Most, 2011-ben úgy látom, hogy ez eddigi életem legszebb aszúja. December 12-én készítettem feltárt aszúszemekből murcis felöntéssel. Az arány az aszú készítésénél: 120 kg aszúszemet, 100 liter erjedő murcival öntöttük fel, főleg furmint az Úrágya-Köves ültetvényről, ezt egészítette ki egy kevés hárs a Hegyfarokról. A 15 órás áztatást követően kossuth-préssel választottuk szét az erjedő bort az aszútésztától.



Ebből az évjáratból egyébként még készítettem két aszút, amelyek muskotály felöntést kaptak, de ezek olyan kis tételek, hogy kizárólag a pincénél lehet majd hozzájuk jutni.

Visszatekintettünk a múltba a 2007-es dűlős tételek segítségével, de mi zajlik most a pincészetben?

A szőlőket tekintve a metszés hajrájába értünk, bízom benne, hogy jövő héten végzünk is ezzel a munkával. A pincét nézve pedig a 2010-es borok vannak most a figyelem középpontjában. Úgy gondolom, tisztességesek; savban persze nem lesznek szegények, de új, pozitív értelemben érdekes illatokkal tűnnek fel, olyanokkal, amelyekkel eddig nem találkoztam a pincémben.

Az évjáratból majd egy száraz furmint és egy hárslevelű kerül forgalomba. Van egy szép édes szamorodni tételünk is, amelynek még nem dőlt el a sorsa és végül persze 100 liter aszú is erjed most a pincében 2010-ből.

A legfrissebb borok mellett a többiekkel is foglalkozunk, hiszen palackozásra készülünk. A 2009-es évjárat furmintjából hét hordónyit is most töltünk majd le, amely már a palackozás második köre a fajta esetében. 15 hektónyi 2009-es hárslevelű borunk életében is közeledik a palackba zárás ideje. Érdekesség emellett egy 2005-ös furmint és hárslevelű, a Kishegy dűlő 2005 decemberében szüretelt termése, amely csak most kerül ki a hordóból. Azt szerettük volna vele kipróbálni, meddig feszíthetjük a húrt a hordós érlelés esetében, így a szokásost messze meghaladó ideig hagytuk a tölgyfahordóban a bort. Nagyon izgalmas időszak ez most a pincénél, hiszen a koronát a kéthordónyi 2008-as 6 Puttonyos Aszúnk letöltése jelenti majd.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!