A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Bemutatkozott a Barta Pince első aszúja

Homonna Attilát kérdeztük

2012-05-12 | Tóth Adrienn


A Király-dűlőről eddig készített édes borait mutatta be a tokaji Barta Pince egy április végén megrendezett kóstolón. Az immár hat évjáratot felölelő késői szüretelésű tételek mellett ez alkalommal debütált a mádi központú pincészet első aszúbora is. A borok és az adott évjáratok sajátosságairól Homonna Attilát, a pincészet borászát kérdeztük.


 

A késői szüreteket sorra véve haladjunk az időrendnek megfelelően. Úgy tudom, a 2006-os és 2007-es Késői Szüretelésű Furmintokat még nem Te készítetted. Kinek köszönhetjük őket?

A Király-dűlőben található ültetvény 2004-ben került betelepítésre. 2006-ban és 2007-ben mindössze néhány fürtöt hoztak a tőkék, így igazi szűztermései voltak egy gyakorlatilag még nem termő ültetvénynek. Olyan kevés volt a mennyiség, hogy Orosz Gábor néhány üvegballonban készítette el a bort, hordó nem is érte őket. Ezeket a tételeket a birtok következő száz évének előfutáraként kezelem.

Az első igazi évjárat tehát 2008 volt.

Több szempontból is. Egyrészt az akkor négyéves ültetvényről ekkor állt először rendelkezésre megfelelő mennyiség, másrészt úgy gondolom, az évjárat is kiemelkedő volt.

Mit jelent ez a 2008-as Késői Szüretelésű Furmint-Sárgamuskotály szempontjából?

A kiegyenlített évjárat miatt jó struktúrával bír a bor, a jelentős mennyiségű maradék cukor mellett a kellő savgerinc is érezhető. Pont annyi botritisz van a borban, amennyit ideálisnak tartok, a tétel gazdagságához pedig jelentős mértékben járul hozzá az alapanyag magas fokú töppedése. Az eleve mérsékelt 30 mázsa/hektáros terhelést ez a bogyókban létrejövő vízveszteség össztömegében harmadára csökkentette. A bor spontán, hordóban erjedt és érlelődött, végül 2009 nyarán töltöttük palackba.

Mennyiben más ehhez képest ugyanezen bor 2009-es évjárata?

Amikor a száraz bor alapanyagát szedtük, úgy gondoltuk, íme, egy újabb csodás évjárat. A töppedt fürtök első szüretekor sem volt probléma, de aztán ránk szakadt egy olyan esős időszak, amelynek mintha nem akart volna vége lenni. Maximum a két eső közötti szünetben tudtunk szedni valamit. Ezek a körülmények szerintem nem voltak jó hatással az édes borokra, számomra kevesebb bennük a vitalitás, mint az előző évjárat tételeiben.

2010 szintén nem tartozott a sablonos évek közé. Te mit gondolsz róla?

Ezt az évjáratot sokan és hangosan temették. Amikor annak idején megfogalmaztam, hogy szerintem kellő gondosság esetén egy tízes skálán akár hét pontot is adnék az édes borainak, sokan egyáltalán nem értettek egyet velem. Úgy vélem, ez a bor mára engem igazol.

Bemutatkozott a Barta Pince első aszúja

Persze az kétségtelen, hogy nehéz év volt, körülbelül háromszor annyi csapadék esett nálunk, mint egy átlagos évjáratban. November első két hetében tudtunk először érdemben édes bornak való alapanyagot szüretelni. A jelentős mennyiségű csapadék miatt botritiszünk bőven volt.

Az évjárat adottságai miatt különösen fontosnak tartottam az alapos musttisztítást. Az erjedés után a Késői Szüretelésű Furmint egy évig volt hordóban, majd tartályba került, és épp ezen a héten palackoztuk. Bár akkor még nem készültek Barta-borok, számomra ez a bor 2004-et idézi.

Az utolsó évjárat – amelyről beszélhetünk – 2011. Mik voltak ekkor az édes borokat legjobban befolyásoló tényezők?

Forró, szinte csapadékmentes év volt 2011. Pont emiatt botritisz nem is nagyon képződött a bogyókon, a töppedés viszont jelentős volt. Ennek köszönhetően ez az évjárat nem a megszokott aromákat hozza, nincsenek benne a korábbról ismert krémes, botritiszes ízek, inkább egy kifejező, üde gyümölcsösség járja át.

Az áprilisi kóstolón mutattátok be az első, 2008-ból származó aszútokat. Ezelőtt azonban ejtsünk néhány szót az ugyancsak ebből az évből debütáló édes szamorodniról is!

Fontos ez a két bor, hiszen mind a szamorodni, mind az aszú elsők a maguk nemében a Barta Pincénél. A szamorodni sokaknak nagy kedvence, nagyon jó kritikákat kapunk vissza róla. A bor maga – ahogy a többi – mennyiségileg nem túl nagy tétel. Másfél évet töltött tölgyfa hordóban, azóta palackban pihen. A 120 gramm/liter fölötti cukortartalmát jelentős sav tartja kordában. Újra csak azt tudom elmondani, számomra álomévjárat volt, nagyon szeretjük.

Végül zárjuk a sort az ugyancsak 2008-as 6 Puttonyos Aszúval. Milyen magas volt itt a cukor?

Nagyon magas, 240 gramm/liter fölötti. Ehhez az kellett, hogy már maguknál az alapboroknál is 120-tól induljon a cukor. Hömpölygő ez az édesség a borban, ugyanakkor a gyümölcsössége miatt nagyon izgalmas is. A tény, hogy a savait is megtartotta, számomra a Király-dűlő nagyságát bizonyítja. A törvényi előírásnak megfelelően két évig érleltük hordóban a bort.

Ezt azért mondod, mert szíved szerint rövidebb ideig tartanád hordóban az aszúkat?

Egyáltalán nem. Sőt vannak kísérleteink, olyan kisebb aszútételek, amelyek már négy-öt éve hordóban pihennek.

Végigtekintve ezen a soron megfogalmaznád, hol tartotok most?

A Királynál kiesett hatvan év tapasztalata, a háború után ugyanis ezt a területet elfelejtették a szőlőtermesztés szempontjából. Nem ismerünk olyan élő embert, aki valaha kóstolt volna innen származó bort a mi tételeinket megelőzően.

A telepítés termőre fordulását követően most hat évjárat tapasztalata áll rendelkezésünkre. Az útkeresés stádiumában vagyunk, mind a száraz, mind az édes borok esetében. Mostanra mi eljutottunk oda, hogy lassan rájöjjünk melyik parcellának milyenek az igényei, milyen az életritmusa, a szőlő gyökérzete pedig elég kiterjedt ahhoz, hogy a dűlők egyes részeinek borai akár vakon megkülönbözhethetőek legyenek. Ezek az évek annyit jelentenek, hogy az első lépés már megtettük, most elkezdhetünk lassan továbblépegetni az úton.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!