A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

„A világhírű magyar bor csak hazánkban létezik”

Tanulságok a Nemzetközi Bormarketing Akadémia második állomásáról

2018-05-15 | Vinoport


„A világhírű magyar bor csak hazánkban létezik”

Május 8-án második alkalommal került megrendezésre a Budapesti Gazdasági Egyetem jóvoltából a Nemzetközi Bormarketing Akadémia. Ezúttal a magyar borexport volt terítéken; a helyzet pedig nem túl rózsás.


Komoly illúziórombolással indított Kopcsay László egyetemi docens, amikor azt mondta, „a világhírű magyar bor csak hazánkban létezik”. A Budapesti Gazdasági Egyetemen indított előadássorozat második állomásán (ezt még kettő követi majd, az első szeptemberben) a magyar borexportra fókuszáltak, amelyről úgy tűnik, nem egészen reális kép él az emberek fejében.

 

Kopcsay László előadásában a magyar borexport történetét vázolta fel. 1985-ben 3 millió hektoliter volt a magyar borexport, 2017-ben a teljes magyar termelés tett ki ennyit, és ennek már csak a negyede-ötöde került külföldre. A magyar exportbor átlagára 1,14 euró (kb. 360 Ft) literenként, ami nemzetközi összehasonlításban igen alacsony (az osztrák borok esetében több mint ennek a duplája az export-érték). A hallottakat második előadóként Bálo Zoltán, a Törley Pezsgőpincészet export értékesítési és marketing vezetője igyekezett árnyalni, amikor beszámolt a saját külföldi sikereikről: Észtországban a Törley pezsgő, Angliában a pinot grigio, Németországban a Balaton vörösbor, a nemzetközi piacokon pedig a Chapel Hill márka örvend nagy népszerűségnek.

 

 

Harmadikként Sümegi Zsombor hajós-bajai borász mutatta be Kínát, mint a világ leggyorsabban fejlődő borpiacát. Az átlagos borfogyasztás az ázsiai országban jelenleg még csak 1,4 liter/fő körül van, de rohamosan emelkedik. Több mint ezer borászat működik máris, a termelés több mint 10 százalékkal növekszik évente. Kínára az otthonival szemben a társasági borfogyasztás a jellemző, a legtöbb bort a tavaszi (holdújév), illetve az őszi 2 hetes ünnepek alatt vásárolják – főként ajándékba. Mivel a vörös szín a kultúrájukban kiemelt szereppel bír, ezért elsősorban a vörösborokat isszák. (A magyar borok esélyeiről Kínában már mi is írtunk egy hosszabb elemzést.) 

 

A három előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelyhez csatlakozott Humayer Balázs a Furmint USA-tól, és Totth Gedeon az egyetem Kereskedelem és Marketing Intézetének vezetője (utóbbi nemrégiben tartott egy érdekes előadást arról, miért nem isznak a magyar fiatalok jó bort). Az érintett témák között volt a fajta és terroir alapú stratégia, a közös brand kérdése, az összefogás fontossága, illetve az osztrák bor, amiről nekünk is lenne mit tanulnunk.

 

A Nemzetközi Bormarketing Akadémia következő állomása szeptember végén kerül megrendezésre. A szervezők a felsőoktatásban tanulók mellett a bormarketing iránt érdeklődők, valamint a szakmával foglalkozó szakemberek részvételére is számítanak. Aki pedig egy intenzív kurzuson ismerkedne meg részletesebben a bormarketing alapjaival és aktuális kérdéseivel, a Borkollégium bormarketing tanfolyamán neves hazai szakértők kalauzolásával gyarapíthatja ismereteit.



Hasonló cikkek

Borban a közösség
Borban a közösség

Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!