A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A tállyai Tökösmál: Bártfa kedvenc szőlőhegye

Dűlőtörténelem

2015-11-15 | Nagy Kornél


A tállyai Tökösmál: Bártfa kedvenc szőlőhegye

A tállyai Tökösmál szőlőhegy a borvidék egyik legnagyobb múltú szőlőtermő helyei közé tartozik. Eredete a középkorra nyúlik vissza.


 

Nevét az Abaúj vármegyei Thekes/Tekes/Thekus nemzetség után kapta, akiknek birtokai a mai Szlovákia területén, a Kassától délre fekvő Hernád menti településeken voltak találhatók. Ugyanakkor e nemzetség számottevő birtokkal rendelkezett a Bódva folyó völgyében Edelény, Martonyi és Szalonna települések határában is. Sőt a Theksek alapították 1341-ben Martonyiban az ún. Háromhegyi (Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt) pálos kolostort is. E család a 14. század első felében került Tállya környékére szőlőbirtokosnak.

 

Ugyanakkor e nemesi família a 14. század végén halt ki, helyüket az Aba nemzetségből származó Debrey/Debrői nemesi család vette át, akik tállyai birtokaikat a tállyai-tokaji váruradalomhoz csatolták. 1398-ban a Debrey család sikertelen összeesküvést szőtt I. (Luxemburg) Zsigmond (1387−1437) király ellen, aminek folyományaként a nevezett főúri família kegyvesztett lett, és így birtokaikat a királyi udvar elkobozta. Sőt a pártütő főnemesi család tagjai olyan szívósan álltak ellent a királynak, hogy az udvarnak hadsereggel kellett őket a tállyai várukból kiostromolni. Ennek folytán a tállyai-tokaji uradalom királyi birtok lett, majd néhány évvel később a Garay család nádori ágának a birtokát képezte. 

 

Gyors tulajdonosváltások

1420 körül a Garayak eladták az uradalmat a szerb Branković főúri családnak. 1450-ben az uradalmat a hozzá tartozó abaújszántói, bodrogkeresztúri, bodrogkisfaludi, koldui, mádi, mezőzombori, őszödi, tarcali, tállyai, tokaji, szegi, és vámosújfalui szőlőhegyekkel együtt a Hunyadi család vásárolta meg a szerb arisztokrata famíliától. Ezt az uradalmat viszont 9 évvel később 1459-ben I. (Hunyadi) Mátyás (1458−1490) király elzálogosította a szlavóniai eredetű Szapolyai családnak, akik csakhamar a Tokajt leválasztották a tállyai váruradalomról. A történeti Tökösmál szőlőhegy jelentős része a tállyai uradalomhoz tartozott.

 

A 15. század második felében a Szapolyaik előbb a tállyai szőlőhegyet haszonbérletbe adtak helybéli nemesi birtokosoknak és városi polgároknak, majd utóbb el is adták nekik. Ezen új tulajdonosok közzé tartozott a kassai Reiter család is, akiknek nagy szőlőbirtokai többek között a tállyai határában fekvő szőlőhegyeken helyezkedtek el.

 

A tállyai Tökösmál: Bártfa kedvenc szőlőhegyeBártfa belvárosa az 1900-as évek elején (Forrás: Fortepan)

 

Az 1460-as évek végén a felvidéki szabad királyi városok, ezek közül elsősorban Kassa és Bártfa, polgárai felismerték a hegyaljai borokban rejlő kiaknázatlan gazdasági lehetőségeket, és addig a szerémségi borkivitel mellett nagyobb figyelmet szenteltek a szerémi minőségével már ekkor vetekedő hegyaljai borokkal történő kereskedelemnek.

 

Ennek a minőségi fejlődésnek az volt az oka, hogy 1461/1462-ben az oszmán-török csapatok jelentős pusztítást végeztek a Kelet-Szerémségben, ezért pedig számos helybéli vincellér család a mai Abaújszántón, Mádon, Rátkán és Tállyán telepedett le. Ők a tállyai uradalom területén folytatták a szőlészeti-borászati tevékenységet, magukkal hozva a fejlettebb technológiákat.

 

Először a kassai és bártfai kereskedő polgárok, majd maga a város igyekezett szőlőterületeket vásárolni. Ennek köszönhetően a Tökösmál, Thekesmaal formában, első konkrét említése egy 1481-ben meghiúsult adásvétel kapcsán került elő, amit egy sikeres követett 1487-ben, ahol Bártfa város egy nagy kiterjedésű szőlőterületet vásárolt meg a Tökösmálon Michael Reiter vagyonos kassai polgártól. Sőt 1489-ben egy kisebb területet vásároltak meg ugyancsak Michael Reitertől a Tökösmálon. Érdekesség, hogy ekkor, 1489-ben Thewkesmal néven nevezik meg a szőlőhegyet.

 

A tállyai Tökösmál: Bártfa kedvenc szőlőhegyeBártfa belvárosa az 1900-as évek elején (Forrás: Fortepan)

 

1498-ban Bártfa városa újabb területek vásárolt Tállyán a Palota és Tökösmál hegyeken, sőt ekkor már megkülönböztettek a Kis- és Nagy Tökösmált (Thewkesmaal Minor, Thekesmaal Maior) is. Viszont a 16. század közepén a város számos területet eladott, vagy elcserélt a Tökösmálon (pontosabban a Kis-Tökösmálon) nemeseknek és városi polgároknak, de a Nagy-Tökösmálon fekvő részt megtartották maguknak.

A mohácsi vészt követően

Kaotikus idők köszöntöttek Hegyaljára, amiből a tállyai uradalom sem maradhatott ki. 1526-ot követő kettős királyság idején az uradalom előbb a Habsburg udvar, majd utóbb, igaz csupán rövid időre, ismét a Szapolyai család birtoka lett. I. Szapolyai János (1526−1540) király halálát követően, 1541-ben újfent a Habsburgok tették rá kezüket az uradalomra, akik a birtokot minden ingóságukkal egyetemben, hívüknek a Serédy családnak adományoztak.

 

1557-ben férfiágon kihalt a Serédy család, és a tállyai uradalmat a szőlőbirtokokkal együtt oldalági örökösük az Alaghy család örökölte meg. Az Alaghyak jelentős fejlesztéseket, és szőlőtelepítéseket végeztek a birtokaikon. A 17. század elején pedig a tállyai uradalmat egyesítették a regécivel. 1632-ben férfiágon történt kihalásukat kővetően 3 év pereskedés után a Rákóczi család lett az uradalom új ura.

 

A mohácsi vészt követő időkből egészen 1635-ig nagyon kevés adat maradt fenn a Tökösmál birtoklásáról. Az biztos, hogy a Tökösmálon jelentős rész a váruradalom tulajdonában maradt, de azt is jól tudjuk, hogy a 16. század utolsó harmadában a somlyai Báthory, a Homonnay Drugeth és a Rákóczi főnemesi családok is jelentékeny szőlőbirtokhoz jutottak a Tökösmálon. Ezeken kívül az Abaúj-, Borsod-, Gömör-, Zemplén vármegyei köznemességi, illetve a városi szőlőbirtokok mellett, jelentős számú volt a módos bártfai polgárok szőlője is, amelyek többsége adóköteles, azaz tizedszőlő volt.

 

A 16. század végén és a 17. század első elején a Tökösmálon birtokosként jelentek meg a Barkóczy, a Dessewffy, a Forgách, a Görgey, a Máriássy, a Sárossy, a Szirmay, és a Thököly arisztokrata családok. Ebben a korszakban kezdték megkülönböztetni a Tökösmálon belül az Alsó- és Felső részt is. Az előbbi tulajdonképpen a Kis-, míg az utóbbi a Nagy-Tökösmálnak felelt meg. Azonban a későbbi összeírások alkalmával ezt a felosztást nagyon ritkán használták.

A cikk folytatásáért ide kattintson>>


Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!