A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Amikor először leírták: Tökösmál

Dűlőtörténelem: a tállyai Tökösmál, 2. rész

2015-11-22 | Nagy Kornél


Amikor először leírták: Tökösmál

A tállyai Tökösmál szőlőhegy a borvidék egyik legnagyobb múltú szőlőtermő helyei közé tartozik. Eredete a középkorra nyúlik vissza. 2. rész.


 

A cikk első részéért kattintson ide>>
Az 1635-ben kelt uradalmi összeírás szerint a Tökösmálon Bártfa városán, a Báthory, a Homonnay Drugeth és a Rákóczi főúri családokon kívül birtokos volt még a nemes Dévényi István, Buttkay István, Gyulay Ferenc, Kakas Ferenc református prédikátor, Keczer János, Szikszay György, Szikszay Pál református prédikátor és Szikszay Tamás. Ez utóbbi birtokosok szőlőit a Tökösmálon a Rákóczi család, mint a környék földesura, mentesítette (exemptio), azaz felmentette szőlőket a tized fizetésének kötelezettsége alól. Más szóval ezek a területek vagy birtokok szabadszőlőkké váltak (vinea libera exempta).
 

1644-ben a Barkóczy, a Forgách, a Görgey, a Kubinyi, a Sárossy, a Szirmay, a Thököly főnemesi családok, valamint a bártfai Eissdorfer és Fajgel családok szőlőbirtokait mentesítette I. Rákóczi György (1593−1648) erdélyi fejedelem a tized befizetésének kötelezettsége alól. Érdekesség, hogy ekkor a szőlőhegyet Teökeös Mal néven adták meg az összeírást végző a kamarai felügyelők.

 

 

Ez a birtokszerkezet gyakorlatilag fennállt a Tökösmálon egészen 1670-ig. A Wesselényi összeesküvés (1664−1670), valamint az ugyancsak 1670. évi első hegyaljai felkelés bukását követően, illetve a kiteljesedő felső-magyarországi ellenreformáció jegyében a bécsi udvar számos birtokos szőlőbirtokát elkobozta. Az egykori Thököly-féle szőlőket a Tökösmálon az ungvári jezsuita kollégium és rendház kapta meg, amelyet kisebb megszakításokkal a szerzetesrend 1773-ban történt feloszlatásig zavartalanul birtokolt.

 

Közben voltak olyan családok, akik 1676-ban és 1686-ban a korábban elkobzott szőlőiket hatalmas összeg megfizetése fejében visszaváltották. Például a Fajgel és Szirmay család 1676-ban és 1686-ban egyenként 5000-5000 rajnai (rhénes) forintot fizetett a bécsi udvarnak, hogy visszakapja a Tökösmálon lévő szőlőit. Sőt a Szirmay család 1686-ban az udvartól megszerezte oldalági rokonság címén a Tökösmálon fekvő egykori Kubinyi részeket is. Ezekben a dokumentumokban fordult elő először írott formában a ma is ismert Tökösmál.

1680-ban a Báthory Zsófia özvegy fejedelemasszony halálát követően a Báthory család egykori Tökösmálon fekvő szőlői szintúgy a Rákócziakra szálltak. A Rákóczi család viszont 1681-ben megvásárolta az udvartól a Forgách-féle szőlőket, majd 1686-ban pedig az egykori Homonnay Drugeth szőlőterületeket szerezte meg a Tökösmálon. Mivel e kettő rész a szőlőhegyen egymással szomszédos terület volt, ezt a Rákóczi család egyesítette 1686-ban.

 

Amikor először leírták: TökösmálMányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc

 

A II. Rákóczi Ferenc (1676−1635) fejedelem fémjelezte szabadságharc idején, 1707-ben a fejedelem utasította jószágizgatóit báró Klobusiczky Ferencet és Krucsay Mártont, hogy írják össze a tállyai szőlőbirtokosokat. Ebből végső soron az derült ki, hogy számos nemesi család korábban elkobzott szőlőbirtokait visszaváltotta az udvartól a Tökösmálon a 17−18. század fordulóján.

 

Ekkor a birtokosok között találtuk a Barkóczy, Borbély, a Dessewffy, a Domonkos, az Eissdorfer, a Görgey, a Keczer, a Máriássy, a Pauer, a Rajma, a Szepessy, a Szirmay, a Sztankay, a Tivadar, a Vahl és a Váradi családokat, valamint az ungvári jezsuitákat, a tállyai református prédikátorságot (ezek egykori Szikszay birtokok voltak a Tökösmálon) és iskolát. Ekkor a Tökösmált Tökösmályi, illetve Tökösmáli formákban írták le az összeírást végző hivatalnokok.

 

Amikor először leírták: Tökösmál

id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj

 

A Rákóczi szabadságharcot követően, 1711-ben a Rákóczi birtokokat elkobozták, így a család nemesi szőlőit, illetve a regéci uradalomhoz tartozó Tökösmálon fekvő uradalmi szőlőket is. Az uradalmi részeket a Trautson, majd a Volkenstein, a Breczeinheim és Windischgrätz családok birtokolták. Az egykori Rákóczi-féle földesúri szőlőket pedig az 1720-as és az 1730-as években az udvarhoz lojális nemesi családoknak adták el.

 

Ugyanakkor a Szirmay grófok és Vay bárók ügyes politikai érzéküknek köszönhetően az egykori Rákóczi földesúri szőlők nagyobb hányadát szerezték meg a Tökösmálon. Sőt az egykori Eissdorfer, Görgey, Keczer, Vahl, és Pauer szőlőbirtokokat is ők kaparintották meg. Az ungvári jezsuiták szőlői a szerzetes-rend 1773. évi feloszlatását követően pedig a tállyai plébánia birtokába kerültek.

 

Amikor először leírták: TökösmálA tarcali Szirmay kastély

1783-ban II. József (1765−1790) császár és király elrendelte a hegyaljai szőlőbirtokok összeírását

Az udvar Székely Elek kamarai felügyelőt bízta meg azzal a feladattal, hogy vegye jegyzékbe a tállyai birtokosokat. Ő a szőlőhegyet kizárólag Nagy-Tökösmály néven adta meg. (Kis-Tökösmál neve egyszer sem fordult elő a nevezett összeírásban.) 1783-ban Tökösmálon elsősorban a főnemesi, a vármegyei elit, valamint a módos városi polgárok birtokoltak szőlőket. Ekkor az uradalmi, az egyházi és városi tulajdonban lévő szőlők mellett Székely a Balajti, a Barkóczy, a Berzeviczy, a Bornemissza, a Dessewffy, a Gábris, a Gömöry, a Kiszely, a Lengyel, a Miklóssy, a Nagy, a Kepes, a Máriássy, a Szakmáry, a Szirmay, a Turóczy, a Vay és a Vécsey arisztokrata és köznemesi családokat említette meg birtokosokként.

 

Ez a birtokosi szerkezet gyakorlatilag az 1945. évet követő államosításokig fennmaradt. A Tökösmál Alsó-, Felső-, Kis- és Nagy- nevű felosztása, illetve megkülönböztetése a 18. század végi összeírásoktól kezdve fokozatosan eltűnt. Ettől kezdve egyszerűen csak a Nagy-Tökösmált használták egyes-egyedül, ami alatt kimondottan a Tökösmált értették.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!