A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Kassa, a főpapok, és az arisztokraták kedvenc szőlője

Dűlőtörténelem: a tállyai Hasznos

2015-12-12 | Nagy Kornél


Kassa, a főpapok, és az arisztokraták kedvenc szőlője

A tállyai Hasznos eredendően a tállyai váruradalom szőlője volt, melyet 1459 óta a Szapolyaiak birtokoltak. Nevének eredete a termékenységet jelölő régi magyar haszon szóra vezethető vissza.


 

(Nyitókép: Kassa városa 1938-ban. Forrás: Fortepan)

 

A tállyai Hasznos dűlő kiváló szőlőtermő tulajdonsága miatt kapta a Hasznos nevet. A Hasznos elnevezésével kapcsolatban van olyan elmélet is, hogy a középkorban, főleg Heves vármegyében birtokos Hasznosy család után kapta a nevét, de ezt sajnos eleddig a történeti dokumentumok nem támasztották alá.

 

A Hasznos első említése az 1467. esztendő volt Haznos formában, amikor a kassai Szathmáry, a Kugelbrecht és Lambacher családok Abaújszántón a Sátorhegyen és Tállyán a Hasznoson vásároltak szőlőbirtokokat. A következő említése két évvel később, 1469-ben történt. E szerint a kassai Szathmáry János Hasznoson fekvő szőlőit felosztotta mostoha apja, Szobránczy Mihály között. 1475-ben Szathmáry János a Hasznoson fekvő szőlőterületei tovább bővültek, miután anyjától örökölt. Bártfa városa is a 15. század végén tett szert szőlőbirtokra a Hasznoson, amelyet a 18. század első harmadáig zavartalanul birtokolt, és később eladta a Vay családnak.

 

A 15−16. század fordulóján a Hasznos felaprózódott és szőlőrészekre vált

Tudniillik ekkortól találkozunk a dokumentumokban a Kis- és a Nagy Hasznos szőlőkkel. A Nagy Hasznoson volt például szőlője Bakócz Tamás (1442−1521) egri püspöknek, majdani bíborosnak és esztergomi érseknek, a 15. század vége óta, amely területet csakhamar végrendelet útján a kassai Szathmáry családra szállt. A Hasznos történetének szempontjából komoly fordulatot hozott az 1522. esztendő. Szathmáry István leszármazottja, Szathmáry György (1457−1524) bíboros, esztergomi érsek és királyi kancellár a családnak a Sátor-hegyen és a Hasznoson elhelyezkedő szőlőit Kassa város önkormányzatára hagyta, mégpedig azzal a feltétellel, hogy a szőlőből befolyó jövedelmet a kassai Szent Erzsébet templom (később katedrális) és Szent Mihály kápolna fenntartására költik. Ezáltal jött létre a mai ismert Kassai/Kassi szőlő Abaújszántón, illetve a Kassai-Hasznos szőlő Tállyán.

 

A mohácsi vészt követő zűrzavaros évtizedek miatt a Hasznosról sajnos nincsenek információnk, mivel rengeteg 16. században keltezett irat megsemmisült a háborúskodások miatt. Legközelebb 1625-ben találkozunk vele a rendelkezésünkre álló forrásanyagban. Ekkor a Hasznosnak jelentős birtokosa a regéci váruradalom volt, melyet ekkor az Alaghy család birtokolt, és a baskóiakkal műveltették napszámban. Nem sokkal később 1632-ben az Alaghy család fiúágon kihalt, és a regéci uradalmat a Rákóczi család örökölte meg három év pereskedést követően az 1635. évben.

 

Kassa, a főpapok, és az arisztokraták kedvenc szőlőjeKassa, Székesegyház 1900-ban (Forrás: Fortepan)

 

A két fivér, Rákóczi György (1593−1648) és Rákóczi Pál (1596−1636) felosztotta az uradalomhoz tartozó szőlőket is, és így Hasznoson is Rákóczi Pál lett birtokos, aki ugyancsak a fent említett baskóikkal műveltette napszámban az ottani szőlőket. Az ő vérvonalának kihalása után 1707-ben a fejedelmi ág lett a Hasznos legnagyobb területének birtokosa.

 

Még 1635-ben a Hasznoson továbbra is jelentős volt a kassai családok jelenléte is, valamint figyelemreméltóan nagybirtokkal rendelkezett továbbá a Zemplén vármegyei köznemesség, mint például, a Gyulay, a Laky, a Kiss, a Nánási, a Recsky, a Szikszay nemesi származású családok és az abaújszántói és tállyai református prédikátorságnak. Az ő szőlőiket ráadásul a Rákócziak felszabadították a tized fizetés kötelezettsége alól.

 

Ezek a családok és prédikátorok azonban a Wesselényi mozgalom miatt 1670 körül elvesztették szőlőterületeiket. Az egykori prédikátori szőlők az abaújszántói és a tállyai katolikus plébániák tulajdonába kerültek. 

Az 1679. évi összeírásban

...a Balkó, Bárczy, és az erdélyi Apaffy család birtokolta a Hasznost. 1696 után a kincstár a második hegyaljai felkelést követően elkobozta tőlük az ottani szőlőiket. Fontos birtokosai volt a Hasznosnak Thököly Imre (1657−1705) gróf is, akinek nagyapja 1625 körül vásárolt nagy szőlőterületeket kassai polgároktól a Hasznoson. A Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt a Thököly család elvesztette 1670-ben a Hasznoson fekvő szőlőbirtokát, és hat évvel később az udvar több korábbi Thököly szőlőterülettel együtt a kassai jezsuita kollégiumnak és rendháznak adományozta.

 

Ugyanakkor 1682-ben Thököly Imre felkelését követően elkergette a jezsuitákat, és visszafoglalta a birtokot, de 1685-ben történt bukását követően ismételten az udvar tette rá a kezét. 1711 után az udvarhoz lojális főúri családoknak adományozta a Thököly család Hasznoson fekvő egykori szőlőinek egy részét.

 

Kassa, a főpapok, és az arisztokraták kedvenc szőlője

Tállya középkori várának (Várhegy) rekonstrukciós alaprajza (Nováki Gyula és Sándorfi György felmérése, forrás: Sulinet)

 

A kassai jezsuiták 1711-ben viszont visszakapták szőlőiket a Hasznoson, amelyet a rend 1773. évi feloszlatásáig birtokoltak. Egykori szőlőik a tállyai római katolikus plébánia szőlőbirtokait gazdagították.

 

Az 1707. évi Klobusiczky Ferenc (1650−1714) báró és a Krucsay Márton (1641−1732) által elvégzett nagy tállyai szőlőbirtok összeírások szerint több kis- és köznemesi eredetű család birtokolt szőlőket a Hasznoson. Ezeket a területeket nyomott áron a bécsi udvartól vásárolták, amelyek korábban konfiskált, azaz elkobzott szőlőterületek voltak. Ekkor kiváltságos és adóköteles szőlőkkel rendelkeztek az Árvay, a Dési, az Eisdorffer, a Heczey, a Kálmánczay, a Medgyasszay, a Paur, a Pávay, a Putnoki, a Szepessy, a Szombathy, a Turóczy nemesi és polgári családok.

A Rákóczi szabadságharcot követően a Hasznos birtokos szerkezete jelentősen átalakult.

Az apróbb köznemesi birtokosok elszegényedtek, és nagy értéket képviselő szőlőiket kénytelenek voltak eladni a módos arisztokrata családoknak. Ezt a birtokszerkezetet támasztotta alá az 1783. évi tállyai birtokösszeírás is. E szerint a Brassay, az Erdődy, a Forgách, a Görgey, a Kubinyi, a Máriássy, az Orczy, a Péchy, a Raszlaviczy és a Vay főúri családok lettek az ismertebb szőlőbirtokosok. A Hasznoson fekvő uradalmi szőlőterületek 1711 után a Trauston család tulajdonába kerültek, őket Volkenstein, majd a Breczenheim, és végül a Windischgrätz famíliák követtek a birtoklásban. Ez a nagybirtokosi szerkezet lényegében a II. világháború végéig megmaradt a Hasznoson. 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!