A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mád nagy múltú grand cru-je

Dűlőtörténelem: a Kővágó

2016-01-23 | Nagy Kornél


Mád nagy múltú grand cru-je

Mád mezőváros komoly presztízzsel bíró, azonban manapság kissé háttérbe szorult szőlőhegye a Kővágó.


 

(A nyitókép forrása: Szent Tamás Pincészet)

 

Mád mezőváros komoly presztízzsel bíró, azonban manapság kissé háttérbe szorult szőlőhegye a Kővágó. Jelenleg a szőlőhegy területének jelentős része nem áll szőlőművelés alatt. Szőlőtermő helyként említése első ízben egy 1413. évi örökösödési per kapcsán jelent meg a forrásokban. Az egymással is rokonságban álló Fügedy- és a Zombory Zemplén vármegyei köznemesi családok között kirobbant örökösödési per kapcsán bukkant fel Kővágóalja (Kewagoalya) néven. Sőt, a későbbi korok folyamán gyakorta a Kővágóalja, vagy csak Kőalja formában fordult elő az írott forrásokban. Ezt támasztják alá ugyanis a Mád Falukönyvében található feljegyzések is. Nevének eredetét a hegy oldalában a középkor óta zajló intenzív kőbányászatnak köszönhette. A késő-középkorban uradalmi szőlőterület volt, valamint a mádi és a mezőzombori plébániáknak, illetve a Debrey, a Fügedy, a Garay, a Kapy, a Tállay és Zombory családoknak voltak ott birtokai.

 

Mád nagy múltú grand cru-je

Tállya, várhegy a középkorban (Forrás: Sulinet)

 

A Kővágó eredendően a Tokaj-tállyai váruradalom szőlője volt a 15. század második felében. Zsigmond király adományozás után, 1422-ben a Kővágó legnagyobb urai a szerb Brankovicsok, majd a Hunyadiak, majd 1459-től a Szapolyaiak lettek. Aztán az 1526. évi mohácsi vészt követő politikai anarchia miatt a Szapolyai család elvesztette ezt a területet is. Ugyanis I. Habsburg Ferdinánd (1526−1564) király elkobozta a családtól a Tokaj-tállyai váruradalmat összes szőlőjével együtt, majd 1541-ben híveinek, Serédy Gáspárnak és Györgynek adományozta azokat.

 

A 16. század középig (1557) férfiágon történt kihalásukig a Serédy családnak, majd azt követően az Alaghy és a Mágóchy családnak voltak jelentős szőlőterületei a Kővágón. Az Alaghy, valamint a Mágóchy família férfiágon történő kihalása után, 1635-ben örökség útján a Rákócziak lettek a legjelentősebb gazdái a Kővágó szőlőhegynek.

 

A 16. század közepéig a Kővágó szőlőhegyről hallgattak az írásos dokumentumok. A következő említése a Kővágó szőlőhegynek 1563-ban történt: a mádi elöljáróság tudtával és áldásával a kassai illetőségű Vass Antal módos polgár a szintúgy kassai illetőségű Gulden Jánostól vett ott szőlőterületet jelentős, 450 aranyforintnyi összegért. Sőt, ugyanazon személy, Vass Antal 1566-ban ugyanott további szőlőket vásárolt a Gulden családtól.

 

 

1579-ben a Kővágón a két kassai módos polgár család, a Kalmár és Ötvös-Kis cserélt egymással a szőlőket. 1583-ban a kassai Kalmár János az ugyancsak kassai származású, de akkor már Mádon élő Szász Mátétól vásárolt jelentős szőlőterületeket a Kővágón. 1598-ban ugyanaz a Kalmár János a mádi főbíró, Christian Péter szőlőjét vette meg a Kővágón. Ugyanakkor Kalmár János 16−17. század fordulóján Rákóczi Zsigmond (1544−1608) erdélyi fejedelemnek jó pénzért még el is adott szőlőket a Kővágón.

 

A 17. század elején a szőlőhegyen a Kalmár család és más felvidéki városi polgár család jelentős tulajdonán kívül főúri, vagy majorsági szőlők is díszlettek. Ezen túlmenően ebben a korszakban Kővágó birtokosai között az Almásy, a Bocskay, a Farkas, a Gránáth, a Kalmár, a Liptay, a Thállay, a Trócsányi, a Véczy/Véczey, a Kéry, a Aszalós, Kolmány, a Koros, a Sennyey, a Semsey, a Szakmáry és a Szikszay nemesi családokat kell megemlíteni.  E famíliák elsősorban vásárlások, örökösödések, valamint uralkodói és főúri adományozások útján jutottak ők szőlőbirtokokhoz. Az előbb említett Semsey család csakhamar túladott a Kővágón fekvő szőlőin, az új tulajdonos pedig a Rákóczi család lett.

 

Mád nagy múltú grand cru-je A mádi Rákóczi-Aspremont kúria anno (Forrás: Barta Pince)

 

A 17. század elején a Kővágón az Aszalós és Koros család birtoka saját nevüket megőrizve önállósult a Kővágón, amelyet 1620-as években eladtak az Alaghy főúri családnak, és így ezek a területek úgynevezett majorsági szőlők lettek. Ily módon vonult be a történelembe az Aszalós-Kővágó, valamint a Koros-Kővágó nevű szőlőterület. Ezen túlmenően, az 1610. évtől kezdve megkülönböztettek Kis- és Nagy-Kővágót, amelyeknek legnagyobb birtokosa a már említett kassai Kalmár család volt, akik szintúgy az 1620-as években eladták Kővágón fekvő szőlőiket az Alaghy főúri családnak.

 

Az arisztokrata családok szinte mindvégig pénzért műveltették a szőlőiket a Kővágón. De a Rákóczi család grófi ága jelentős pénzösszegért is vásárolt szőlőket mádi lakosoktól a Kővágón, hogy minél több jó fekvésű területhez jusson a szőlőhegyen. A Wesselényi összeesküvés bukását, valamint az első hegyaljai felkelés kudarcát követően, 1670-ben a Rákóczi család fejedelmi ága elzálogosította a Kővágón szőlőit báró Maholányi János császári szolgálatban álló főúrnak, amely később 1711 után az Orczy család tulajdonába került. Az összeesküvésben résztvevő nemesek szőlőit az udvar elkobozta, majd többek között a bécsi-udvarhoz hű Erdődy, Holló, Kálmánczay, Klobusiczky, Nigrelli, Szemere, Vollay és Zinzendorf családoknak, illetve az enyickei váruradalomnak, és egri káptalannak adományozta. 

 

Mád nagy múltú grand cru-je

A mádi zsinagóga 1973-ban (Forrás: zsido.com)

 

A Rákóczi szabadságharcot követően az Erdődy és az Orczy családok kezdtek el terjeszkedni a Kővágón. Ők a fent említett főúri családoktól szerezték meg, illetve vásárolták meg a szőlőket, amelyeket aztán egészen a 20. század közepéig birtokoltat örököseik. Fontos azt is itt megjegyezni, hogy a nevezett Erdődy főúri család a Rákóczi család grófi ágával állt nőágon rokonságban, és így ők 1711 után örökösödés útján jutottak jelentős szőlőterületekhez Hegyalján, így a Kővágón is. Hozzá kell tennünk továbbá azt is, hogy az Erdődyek 1723-ban a Kővágón fekvő szőlőterületeiket eladták az Orczy családnak más mádi szőlőterületekkel együtt. A 18. század közepétől pedig a Máriássy főúri család jelent meg birtokosként a Kővágón, és az ő utódaik 1945-ig birtokolták szőlőiket.

 

Megjegyzendő, hogy az egykori Bocskay birtok 1672-ben a ma is ismert Bacskai néven önállósodott a Kővágóból. Nevét utolsó tulajdonosa, Bocskay István Zemplén vármegyei főispán után kapta, aki aktív részese volt a Wesselényi összeesküvésnek, illetve az 1670. évi első hegyaljai felkelésnek. Ezért a tettéért az udvar összes szőlőjét elkobozta, és kamarai kezelésbe utalta, majd 1686 körül a Holló családnak adományozta.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!