A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A kékfrankos a sangiovesére és a barberára emlékeztet

Interjú Erhard Heumannal 2. rész

2014-04-17 | Tóth Adrienn


A kékfrankos a sangiovesére és a barberára emlékeztet

Erhard Heumannal, a villányi Heumann Pincészet gazdájával készített interjúban már megtudtuk a választ arra a kérdésre, hogy egy svájci bankár miért Villányba vonul nyugdíjba. A borászat első éveinek végigkövetése után belevágtunk a portfólió feltérképezésébe, elsőként a rajnai rizlingből és chadronnay-ból készített fehérborokról ejtve szót. Mielőtt azonban rátérünk a vörösborokra, a rozé iránt érdeklődtünk.


 

Egy kékfrankosalapú házasítás formájában készítünk rozét. Ehhez több körben szüretelünk. Előbb olyankor, amikor a potenciális alkohol 11-11,5% körül áll, ezáltal savat és friss gyümölcsaromákat adunk a borhoz. A rozé második komponensét már később szedjük, azt akkor nyerjük, amikor a vörösborkészítésnél leválasztjuk a lé egy részét, hogy ezáltal koncentráljuk az alapanyagot.

A kékfrankost a rozéban merlot mindig kíséri, emellett egy kevés cabernet franc és sauvignon, alkalmanként syrah kerül bele. A tételt a Zwack Izabella Borkereskedés forgalmazza a Zekk borcsalád tagjaként.

A kékfrankos milyen stílusban születik meg a pincészetben?

A kékfrankos mint fajta kapcsán a családon belül megoszlanak a vélemények. Nekem kedves, mert a sangiovesére, a barberára emlékeztet, mindegyik jó savkészlettel rendelkezik. A kékfrankos szempontjából fontosnak tartom, hogy megfelelő terméskorlátozás mellett ad olyan testet és aromatikát, amely közel áll hozzám. A legszebb kékfrankosunk a Kékfrankos Reserve formájában jelenik meg a piacon, most éppen a 2009-es évjárat fut belőle. Az alapanyag pedig, ami nem a válogatás tételben talál otthonra, az alap cuvée-nkbe kerül.

A Heumann-borok között ez az egyelten, amely helyi fajtának tekinthető?

Az erre a vidékre hagyományosan jellemző kékszőlő-fajták közül én egyedül ezzel dolgozom szívesen. A gyümölcsös ízek megőrzése érdekében 500 literes hordóban érleljük, és ennél a tételnél is ügyelünk a fermentáció hőmérsékletére.

Van olyan bor, amely újnak számít a pincészetnél?

A Syrah-nak a 2011-es az első évjárata, ez a bor csak idén kerül piacra. Leginkább az Észak-Rhône stílusát igyekszünk követni általa, ezért korán szüretelünk, körülbelül a kékfrankossal egy időben, amikor az alkohol még 14% alatt van. Sok jó ausztrál shirazt kóstoltam, de azokat egy idő után megunja az ember. Ezért döntöttem úgy, hogy mi inkább a struktúrára, a savakra helyezzük a hangsúlyt. A syrah-t 2007-ben telepítettük, és nagyon szigorú terméskorlátozást alkalmazunk az esetében.

Villány szempontjából kulcsfontosságú a cabernet franc. Mit kell tudni a tiétekről?

Több klónon és dűlőn keresztül is megközelítjük ezt a szőlőfajtát. Két évvel ezelőtt telepítettünk el többféle francia klónt Siklós és Vokány határában. A fiam borásznak tanul, a Chateau Latournál van gyakorlaton, így kézenfekvő volt megkérdezni, hogy ők melyik klónt használják. Mi is azt rendeltük meg a szőlőiskolától.

A kékfrankos a sangiovesére és a barberára emlékeztet

A cabernet franc-nál nagy jelentősége van a klónoknak, mi magyarral és franciával egyaránt dolgozunk. A tapasztalataink szerint a francia a klasszikus, fekete ribiszkés stílust képviseli, míg a magyar klón inkább a csokoládés aromákat emeli ki.

A franc-t korábban 12-14 hónapig érleltük tölgyfa hordóban, de ez a 2011-es termésnél megemelkedett. Különlegesnek tartottuk ezt az évjáratot, így mind a franc, mind a Terra Tartaro esetében meghosszabbítottuk a tölgyfa hordós érlelést.

Eddig főleg fajtaborokról beszéltünk részletesebben, de már említettél házasításokat is.

A Borosso a bor és a rosso szavak egyesüléséből született. Ez a tételt 90%-ban Svájcban adjuk el, és ott már hírnévre is tett szert. Ez annak köszönhető, hogy magát a házasítást egy Master of Wine címmel rendelkező szakemberrel együtt állítottunk össze, és azóta is tartjuk magunkat az eredeti receptúrához, maximum árnyalatnyi alakításokon esett át a bor az évjárathatások miatt. A Borossót ő maga értékesíti a saját klienseinek.

Az alapját 50% cabernet franc adja, amelyet a merlot, a cabernet sauvignon és a kékfrankos hozzáadása tesz teljessé. 2008 óta minden évjáratban elkészítjük ezt a bort, 2010-ben ebbe került bele az összes olyan alapanyag, amit a többi évjáratban a prémium borokhoz használunk fel.

Hol helyezkedik el ez a tétel a fajtaborokhoz képest?

Úgy alakult, hogy árban alattuk van, de valószínűleg ebben közrejátszott, hogy el akartuk különíteni a Terra Tartarótól, amely legfölül helyezkedik el. A Terra Tartaro komplexebb, nagyobb testtel, jelentősebb szerkezettel bíró bor. E bort 2009-ben készítettük el először; az volt a célunk, hogy a pincészet csúcsborát alkossuk meg, de nem akartunk egy tiszta cabernet franc-t, mert abból már rengeteg van a borvidéken.

A kékfrankos a sangiovesére és a barberára emlékeztet

Az első évben, 2009-ben a Terra Tartaro 50% cabernet sauvignonból, 25% cabernet franc-ból és 25% merlot-ból állt össze. 2010-ben nem készítettük el ezt a bort. A 2011-es pedig még a házasítás előtt áll, elképzelhető, hogy ebben kicsivel 50% alá csökken majd a cabernet sauvignon aránya.

Villányban gyakran felmerül a sauvignon és franc preferenciájának kérdése. Hogy állsz hozzá e két fajtához?

Nem gondolom, hogy Villányban tiszta cabernet sauvignon borokat kellene készítenünk, a franc sokkal érdekesebb ebből a szempontból. Kevesebb ugyanis a versenytárs; egy piaci rést találtunk meg, és ez segíthet a kommunikációban és az értékesítésben. Rajtunk kívül Loire foglalkozik még önállóan ezzel a fajtával, de a két bor között óriási a különbség, méghozzá a mi javunkra.

Komoly munka zajlott le az utóbbi években. Mik a tervek a jövőre nézve?

A még magasabb minőség. Ehhez, úgy gondolom, elsősorban arra van szükség, hogy tovább emeljük a saját szőlő arányát a borainkban. A szőlőművelés szempontjából pedig mostanában sokat gondolkozunk azon, hogy tehetnénk még fenntarthatóbbá működésünket. Nem az a célunk, hogy hivatalos papírt szerezzünk a biostátuszról; fontosabb, hogy megőrizzük a szabadságunkat. Gyomirtó szert már most sem használunk, és próbálkozunk a füvesítéssel is, de ez az utóbbi három meleg évben nem vált be, sajnos a víz kapcsán konkurenciát jelentett a fű a szőlőnek.

Mi jelenti a borászatban a legnagyobb kihívást?

Azt tapasztalom, hogy sokkal inkább az értékesítés, mint a borkészítés. Nem lehetetlen ismertté válni, vannak nemzetközi példák arra, hogy ezt még a miénknél kisebb mennyiségekkel is el lehet érni. Ebből a szempontból fontosnak tartom a nemzetközi szaksajtóban való megjelenéseinket; boraink a Tasted Journaltól kaptak már 92 pontot, a Decantertől 91-et. Ezen túl természetesen nagy a jelentősége a közösségi médiának, és ott kell lennünk a fontosabb kiállításokon is, méghozzá nem egyszer, hanem évről évre.

A kékfrankos a sangiovesére és a barberára emlékeztet

A fiam most az egyéves borászati gyakorlatát folytatja. Még nem lehet tudni, hogy ha végez, ideköltözik-e, egyelőre egy svájci cégnek dolgozik, amely borokat vásárol fel, hogy azokat érlelje, házasítsa, palackozza és saját név alatt értékesítse. Ugyanakkor már vannak olyan munkák, amelyek kapcsán részt vesz a pince életében, ilyen volt a címkeváltás, de a borainkat is az ő laborjukban vizsgáltatjuk meg. Ez pedig reményre ad okot…

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!