„A magyar fogyasztók fejében rendet kell tenni”
Eredmények és tervek – a Vindependent beszámolóján jártunk
2018-07-24 | Vinoport
Mit csinál a Vindependent? Kik lehetnek a tagjai? Mit köszönhetnek nekik a magyar borászok? Mik a terveik a közeljövőben?
Interaktív beszélgetésre hívta az újságírókat június 18-án a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége, vagyis a Vindependent a St. Andrea Wine & Gourmet Barba. A beszélgetést Wille-Baumkauf Márta, a Vindependent elnöke („civilben” a tokaji Pendits pincészet tulajdonosa), Makai Gergő a Vindependent ökoszekciójának vezetője (a Tokaj Hétszőlő pincészet birtokigazgatója) tartotta, moderált Rókusfalvy Pál elnökségi tag (Rókusfalvy Birtok).
A hivatalos köszöntő után Makai Gergő, a Vindependent most megalakult ökoszekciójának tagja kapott szót. Elmesélte
az egyesületen belül évek óta tervben volt az ökoszekció létrehozása,
mert korábban semmilyen más szervezet nem igazán vállalta fel a hazai bioborászok érdekvédelmét. Másrészről kézenfekvő is volt, hogy a Vindependenten belül jöjjön létre egy ilyen képviselet, mivel főként a családi borászatok léptékében tud az ökogazdálkodás és a bioborászat megvalósulni. (A Tokaj Hétszőlő a maga 55 hektárjával az egyik legnagyobb 100 százalékig ökogazdálkodást folytató pincészet Magyarországon, boraikat többek között itt lehet megtalálni.)
Az eddig hiányzó ernyőszervezet egyik sarokköve, hogy ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a hazai bioborászok párbeszédet folytassanak, megosszák egymással módszereiket, tapasztalataikat. Ezt az eszmecserét már jövő évtől szeretnék szervezettebb formában, egy konferencia keretében rendszeresíteni, ugyanis egyelőre inkább ad hoc jellegű: a borászok forródrótot tartanak, ha például jön az eső, és aktuálissá válik a gombásodás elleni védelem.
Mi az a Vindependent?
A 2005-ben alakult szervezet fő célja a szőlészeti és borászati családi, kis- és középvállalkozások érdekképviselete, hazai illetve Európai Uniós szinten. A Vindependentnek jelenleg 65 családi tulajdonban lévő magyar borászat a tagja. Bármelyik szőlész és borász kérheti felvételét, aki az egyesület céljaival egyetért és azt támogatni kívánja. A szövetség fórumot biztosít a hazai szakmát érintő gazdasági, jogszabályozási és szakmapolitikai kérdések megvitatására, közös álláspont kialakítására és lobbitevékenységet is folytat a megfelelő szerveknél ennek elfogadtatására. Tagja az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének (CEVI), amelyben összesen európai ország családi borászatai vannak jelen. A CEVI 2011-től megfigyelőként részt vesz az EU Borászati Bizottságának ülésein és a törvényhozás előtt véleményezési joga is van.
Wille-Baumkauf Márta emlékeztetett rá, más módon is igyekeznek támogatni az ökológiai gazdákodás iránt nyitott tagjaikat. 2012-ben a Vindependent javaslatára és tagjainak részvételével indított az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Tarcali Kutató egy 3 éves kutatást. Meg akarták határozni, melyik az a hazai fajtákból álló magkeverék, amelyik a legjobb az ökológiai gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen takarónövényzetet alakítja ki a szőlősorok között.
Mindhárom házigazda úgy vélte, a Vindependenten belül pár év múlva tovább erősödhet a most megalakított ökoszekció, illetve a még holisztikusabb rendszert alkotó biodinamukus gazdálkodás jelenléte is. (Aminek egyébként a Wille-Baumkauf család tulajdonában található Pendits pincészet az egyik hazai úttörője, a német Demeter-től elsőként kapták meg itthon a tanusító védjegyet.) Rókusfalvy Pál megerősítette, általában terjed itthon a fenntartható gazdálkodást folytatók tábora: amikor ők 5-6 éve elkezdtek Etyeken többek között csalánnal meg algakivonattal permetezni, még sokan megmosolyogták őket, ma viszont egyre több követőjük akad a borvidéken.
Lemaradásunk egyelőre mégis jelentős – ismerték el a jelenlévő előadók. Példaként Ausztriát említették, ahol a szőlőterületek 15%-án folyik tanusított bioművelés, míg Magyarországon ez az arány 2% körül van. „Nagy a fluktuáció a gazdák között, mert sok fogyasztó a biobor valamiféle kétes minőséggel azonosítja. Még mindig az él a fejekben, hogy a bioalma onnan ismerszik meg, hogy kukacos. Pedig az ökológiai művelés éppen arról szól, hogy megerősítjük a növény saját immunrendszerét, ezáltal egészségesebb szőlőt szüretelhetünk. Külföldön már kialakult a fogyasztókban a fenntartható környezet iránti igény és ezért hajlandóak többet fizetni a bioborért.” – mondta Makai Gergő. (A Borászportál a Hétszőlőnél tett látogatás kapcsán írt bővebben az ökológiai szőlőművelés rejtelmeiről illetve arról, hogy Európa meglepő szegleteiben van komoly piaca a biobornak.)
Az egyik jelenlévő újságíró erre felvetette, Ausztria azért is járhat előttünk, mert államilag támogatottak a biogazdaságok, másrészt nagy pénzeket fordítanak marketingre, kommunikációra, hogy felébresszék az emberekben az igényt a biotermékek iránt. Wille-Baumkauf Márta erre elmondta, ők lobbiznak az EU-ban és az Agrárminisztériumnál is, hogy az ökogazdálkodás az őt megillető kiemelt helyre kerüljön támogatás és kommunikáció tekintetében. „A magyar fogyasztók fejében rendet kell tenni” – erősítette meg. Fontos lépésnek tartja, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által rendezett Országos Borversenyen idén először kiosztották a „Legjobb biobor” díjat is, a győztes ráadásul a többi kategóriaelsőhöz hasonlóan jogot szerez arra, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által külföldön szervezett szakmai kóstolókon bemutatkozhasson.
A sajtóebéd második felében Wille-Baumkauff Márta számolt be a Vindependent eddigi munkájáról és eredményeiről:
- A 2010-es nagyon esős évjáratban sokan pezsgőnek szerették volna elkészíteni a szőlőjüket, ehhez azonban az akkori szabályozás szerint 40 millió forint kauciót kellett letenni. 2012-re a Vindependent (Garamvári Zsuzsa, a Garamvári Szőlőbirtok egyik tulajdonosa és Dr. Prónay Bence borjogász közreműködésével) letett egy javaslatot, amelyet aztán az országgyűlés elfogadott, így 10 ezer palackig eltörölték a kauciót.
- A 2016-os jövedéki törvény módosítással létrehozták a kisüzemi termelői státuszt, amely jelentősen csökkentette az évi 1000 hektoliternél kevesebb bort termelő pincék adminisztratív terheit.
- Folyamatosan felkérést kapnak, hogy véleményezzék az ágazatot érintő törvénymódosítás előterjesztéseket.
- Részt vesznek abban az EU-szintű munkában, amely az ökológiai gazdálkodásnál a réz használatát vizsgálja felül. Rendszeres eszmecserét folytatnak a CEVI többi tagállamának borászaival, adatbázist készítenek a rézhasználat mértékéről illetve hatásairól.
- Az európai családi birtokok brandjének erősítésén is közösen dolgoznak a CEVI-vel.
Az eredmények felsorolása után szintén az egyik újságíróban merült fel a kérdés: vajon a többezer hazai kispincészet mekkora hányadánál vannak például annak tudatában, hogy a Vindependentnek köszönhetően lett 2016-ban egyszerűbb az életük. Vagyis nem kéne-e ezeket az eredményeket intenzívebben kommunikálni, hogy többen csatlakozzanak a szervezethez. A választ erre, ami egyben a zárszó is volt, Rókusfalvy Pál adta meg: „A Vindependent tagjai kézséggel és teljes mellszélességgel odaállnak egy konkrét ügy mögé. De ha azt sikerrel befejezik, mindenki rohan vissza a szőlőbe és végzi a dolgát. Ezt társadalmi munkában csináljuk, de tényleg erősíteni kell a kommunikációt, akár a mostanihoz hasonló sajtóebédek sűrűbbé tételével. Valóban igaz, hogy
nem elég jónak lenni, de annak is kell látszani.”
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!