Visszaesőben a champagne?
Csomay András és Marczingós Zoltán reagál
2012-08-23 | Tóth AdriennAz Egyesült Királyságban egyharmadával csökkent a champagne fogyasztása a recesszió kezdete óta. A decanter.com emellett arról is beszámolt, hogy ezzel párhuzamosan nőtt az egyéb pezsgők, például az olasz prosecco vagy a spanyol cava forgalma. A hír rövid összefoglalása után a hazai helyzetről, az elmúlt évek változásairól, valamint a jövőben rejlő lehetőségekről Csomay Andrást és Marczingós Zoltánt kérdeztük.
A Mintel statisztikái szerint, amíg 2007-ben 1 milliárd fontot költöttek champagne-ra a britek, addig a 2012-es forgalmat csak 690 millióra becsülik. Ahogy ennek a tradicionális, palackos erjesztésű pezsgőnek csökken a forgalma, úgy ebben az időszakban a szigetországban 50%-kal emelkedett az egyéb pezsgők, így a proseccók és a cavák eladásának szintje.
A brit trend természetesen nem szükségszerűen igaz minden országra. Ennek felel meg az a champagne-i statisztika is, amely szerint a 2011-ben értékesített champagne palackszáma még tíz százalékkal sem marad el a rekordnak számító 2007-től. A korábban megszokott brit piac kompenzálásáról Oroszország, Kína és Hong Kong gondoskodik.
Tekintsük most át a kérdés kapcsán két olyan hazai importőr véleményét, akik legalább 2007 óta foglalkoznak champagne-forgalmazással Magyarországon!
Itthon stagnál a champagne-helyzet
Csomay András, Törley
Az angol piac bor-pezsgő szempontjából az egyik legfontosabb vélemény- és trendformáló Európában. Természetesen – elhelyezkedésükből adódóan – nem termelői, hanem fogyasztói oldalról. Általában innen indulnak útjukra a rövidebb-hosszabb életgörbével rendelkező trendek, melyek idővel átterjednek Európa és akár az egész világ nagyobb piacaira. A Decanter által publikált cikk jól mutatja, hogy a pezsgők, habzóborok továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, de egy kis átalakulás figyelhető meg. Európa gazdasági-politikai nehézségei ezt a piacot sem kímélik.
Ettől függetlenül a pezsgő tartja pozícióját, az emberek szeretnek ünnepelni, magasztosabb pillanatokat átélni, melynek elengedhetetlen kelléke ez a buborékos ital. Mint a cikkből is kiderül, Európában a prosecco és a cava erősödik, ebben mind az olaszok, mind a spanyolok marketingtevékenységnek jelentős szerepe van. A champagne-hoz hasonlóan erős márkaneveket építettek fel, melyek társulva a jó minőséggel és megfelelő ár-érték aránnyal meghozták a kívánt eredményt.
Az itthoni pezsgőpiac 21-23 millió palack között mozog évente. Ebből a tortából nyílván csak egy nagyon kis szeletet tudhatnak magukénak a champagne-ok. Magyarország éves champagne-fogyasztására nincsenek pontos adataink, de kb. 44-46 ezer palackra tehető a mértéke; ez a piac csupán mintegy 0,2%-ának felel meg. Azonban ez a mennyiség az utóbbi években stagnál, így viszonylag erősnek, megbízhatónak mondható.
A piacot a világszínvonalban is két legerősebb márka, a Moët és a Veuve Clicquot uralja, őket követi – nagyjából a pincészetek méretét és így a márkaismertségét is tükrözve – a Roederer, a Mumm, a Laurent-Perrier vagy a Taittinger. A kis piac ellenére itthon a champagne-választék meglepően széles, a nagy és ismert márkák mellett a kisebb pincészetek termékei is szép számmal megtalálhatók nálunk. A legnagyobb mennyiségben természetesen az alap champagne-ok fogynak, de a rosék, az egyéb specialitások (pl. évjáratos, blanc de blancs) és a prestige cuvée-k iránt is nő az érdeklődés.
A Törley Kft. champagne-kínálatában megtalálható egy „nagy név”, a Laurent-Perrier, illetve egy mindössze évi 250 ezer palackot termelő kis pincészet, az Alfred Gratien. Mint említettem, az ismeretlenebb, kisebb márkák iránt is folyamatosan nő az igény, egy bizonyos fogyasztói kör nyitott az újdonságokra, szeretné szélesebb körben is megismerni a Champagne-ból származó pezsgőket.
Itthon a champagne-piac tehát viszonylag stabil, és a nemzetközi trendekkel ellentétben a proseccók, cavák vagy akár cremant-ok nem igazán terjedtek el, habár természetesen esetükben is viszonylag széles választék közül szemezgethetnek a fogyasztók, a nagy márkák mind képviseltetik magukat a hazánkban.
Pezsgőt steakhez és salátához
Marczingós Zoltán, Bor és Más
Cégünk 2007-es megalakulása óta foglalkozunk pezsgővel. Az első champagne-márka, amit megkaptunk, a Taittinger volt. Ma már biztos vagyok benne, hogy az elején nem tudtuk, mire vállalkozunk; tény, hogy nagy lelkesedéssel indult a munka. Fontos volt nekünk a champagne mint kategória, hiszen a pezsgőkultúra élénkítése volt az egyik célunk.
Sokat kellett tanulnunk, és nemcsak a piacról, hanem magukról a termékekről is. A mai napig igyekszünk minél több champagne-t, proseccót, cavát kóstolni. Fontosnak tartjuk a teljes paletta ismeretét ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hova pozícionáljuk saját termékeinket.
A Taittinger rögtön jó fogadtatásra talált, és 2008 harmadik negyedévéig a fogyasztás folyamatosan növekedett, a hirtelen bekövetkező válság azonban megrostálta a forgalmat. Innentől nem számolhattunk a Taittinger növekedésével: azon dolgoztunk, hogy legalább szinten tartsuk azt. Ez tulajdonképpen nagy eredménynek számított, hiszen majdnem felére esett vissza Magyarországon az összes champagne-márka együttes forgalma.
Mivel továbbra is fontosnak tartottuk ezt az italtípust, ezen trendek mellett sem akartunk meghátrálni, ezért úgy döntöttünk inkább előre megyünk, és két új champagne-ház forgalmazását indítottuk el. Mindkettő egy másik szegmensbe tartozik, mint a Taittinger: a Champagne Bourdaire-Gallois egy pinot meunier-re specializálódott családi birtok, míg a Champagne Bonnet-Gilmert-nél a chardonnay áll a középpontban.
Nemcsak a kínálatunkon dolgoztunk azonban annak érdekében, hogy nőjön a hazai champagne-fogyasztás, hanem létrehoztuk a Pezsgő Világ elnevezésű rendezvénysorozatot is. Ennek keretében szeretnénk teret adni minden magyarországi pezsgőkészítőnek és -forgalmazónak, hogy minél szélesebb körben tudják bemutatni a fogyasztóknak ezeket az italokat.
A hazai pezsgőfogyasztás jövője szempontjából bizakodó vagyok, véleményem szerint folyamatosan növekszik és növekedni fog a minőségi pezsgőt fogyasztók aránya. Ennek több oka is van. Az elmúlt tizenöt évben végigkövethettük, ahogy egymást váltják a különböző divathullámok. A magyar borról 2004-től a külföldi tételekre szegeződött a figyelem, majd jött az a pálinka-boom, amely még ma is tart. Úgy látom, most a pezsgő ideje köszöntött be.
Ezen túl a természet szeszélye folytán át kellett élnünk a 2010-es évjáratot, amelynek rosszabb minőségű terméséből sok gyöngyöző bort készítettek a magyar termelők. Több új termék látott napvilágot, és ezek az irántuk tanúsított érdeklődés okán a következő, 2011-es évjáratban is elkészültek.
A piacot megfigyelve észrevehető, hogy a borfogyasztók tábora kettészakadt: a szűkebb, tehetősebb réteg igényli a drága, különleges italokat, ők jelentik elsősorban a champagne-forgalmazók célközönségét. A buborékos italok iránti általános érdeklődés miatt azonban a borkedvelők széles körében nagy népszerűségnek örvendenek a gyöngyöző és a habzóborok.
A champagne-okon és a hazai készítésű pezsgőkön túl persze még ott vannak a proseccók, amelyek egyre népszerűbbek hazánkban, főleg az éttermi fogyasztás tekintetében, hála az egyre több minőségi olasz étteremnek. Ezeken a helyeken ugyanis előszeretettel kínálják őket pohárra. Ennek aztán más üzletkategóriákra is hatása van, és így lassan elérjük, hogy a csúcsgasztronómiában is elengedhetetlenné váljon a champagne-ok poharazása.
A pezsgőkultúra szempontjából szerintem komoly előrelépést jelentene, ha a vendéglátásban általánosan elfogadottá válna, hogy a buborékos italok is jól kísérhetik az ételeket, a salátától a steakig mindenhez van megfelelő pezsgő. Át kell írni azt a téves beidegződést, hogy a pezsgő az ünnepek itala: az a mindennapoknak is szólhat.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!