Spanyolország
2009-12-15 | Vizi CsengeA spanyolok köztudottan az egyik legnagyobb szőlőterülettel rendelkező nép, mégis csupán a dobogó harmadik helyén állnak szőlő- és bortermelésüket illetően (Franciaország és Olaszország érdemelte ki a megtisztelő első, illetve második helyet).
A spanyol borászat számos területén kiemelkedő sikereket érnek el, többek között azzal, hogy szívesen készítenek bort autochton szőlőfajtáikból. Egy ilyen országban, amely klimatikailag ennyire összetett, nem is csoda, hogy a növényvilág változatossága a szőlőfajták sokszínűségében is jelentkezik. Közel 600 fajtával dolgoznak a termesztők, aminek érdekes módon 60%-a fehérszőlőt takar (airen, verdejo, albarino stb.). A fennmaradó 40%-ban találjuk az olyan ismert kékszőlőfajtákat, mint a garnacha vagy a tempranillo.
Klíma
Ami a borkínálat változatosságát adja, az nem csak a szőlőfajták hatalmas számában keresendő, hanem magában az ország elhelyezkedésében, klimatikus viszonyaiban is. Spanyolország éghajlatát tekintve rögtön szembetűnik, hogy az óceáni, a kontinentális klíma mellett mediterrán hatások alatt is fejlődnek tőkék. Az ország bizonyos részeit szélsőségek sújtják, ilyen a nyaranként hatalmas pusztítást végző szárazság, vagy a magaslati területeken jelentkező fagy (az ország jelentős része hegyvidék), ami megnehezíti a kiegyensúlyozott, állandó minőségű bor biztosítását.
Ennek ellenére sokan úgy gondolják, hogy Spanyolországban igen könnyű szőlőt termeszteni, hiszen sok a napsütés. Ez nagyrészt így is van, de a hatalmas szelek, az időnként 45-50 °C-ot is elérő nyári hőmérséklet, ami egy jó adag szárazsággal párosul, inkább a termés kiégéséhez vezethet, mintsem a megkívánt szép éréséhez, így a minőség szempontjából komoly kockázati értékkel bír.
Eredetvédelem>>
Tovább:
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!