A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

„Mindenkit óvatosságra intenék”

Interjú Rókusfalvy Pállal

2019-06-21 | Geri Ádám


„Mindenkit óvatosságra intenék”

Beszélgetés a májusban megrendezett első magyar pezsgőkonferencia szervezőjével az esemény időzítéséről, utóéletéről és arról, mi lenne az állam feladata a hazai pezsgőforradalomban.


 

Megérett a magyar pezsgőkultúra a pezsgőkonferenciára?

 

Amikor 8 évvel ezelőtt megfogant Prónay Bencével a Borjog és Bormarketing Konferencia gondolata, még egyszeri alkalomra terveztünk. Több minden változott akkoriban a borágazatban, logikus volt foglalkozni ezekkel az ügyekkel. Aztán már a megszervezés pillanatában láttuk, hogy igazából egy hiánypótló katalizátor funkciót tölt be, párbeszédet generál borászok, szakmai szervezetek, szakpolitikai szereplők és borújságírók között, így hosszútávon szükség van rá. Évek óta érzem azt, hogy a borral kapcsolatos témák tárháza egyre szélesebb. Ezek közé tartozik a pezsgő is, ami gyakorlatilag ki is nőtte az eredeti konferenciát. Magyarországon ugyanis valami elindult, talán még túl kevés idő telt el a 2013-as jövedéki törvénymódosítás óta, de sokan máris nagyon sok munkát beletettek a pezsgőkészítésbe ahhoz, hogy érdemes legyen önálló fórumot biztosítani ennek.

 

 

Szemben a Borjog és Bormarketing Konferenciával, aminek Budapest ad otthont, a Pezsgőkonferenciát Etyeken rendeztétek. Szimbolikus a helyszínválasztás?

 

Hol máshol, ha nem Törley József „hazájában”? Fontosnak tartjuk Etyeken ezt az identitást előhozni, megerősíteni, erre a legjobb lehetőség ha házigazdaként odaállunk a rendezvény mögé. A Kárpát-medence borászata nagyon színes, azon belül mindenki keresi a saját hangját. Mi nem akarjuk azt mondani, hogy Etyek a pinot noir, a chardonnay és a sauvignon blanc hazája, bár kétségtelen, hogy hiszünk a fajtákban és kiemelten kezeljük azokat. De még fontosabb Törley József örökségét ápolnunk, hiszen anno nem véletlenül döntött Etyek mellett, annak megvannak a hiteles alapjai: a klimatikus és talajadottságok. Mindazonáltal, bár a konferencián elhangzott, hogy 2023-ban ihatjuk az első eredetvédett etyeki pezsgőt, én mindenkit óvatosságra intenék. Amikor a konferencián a Ruinart meg Bollinger mellett kóstoltuk az etyeki pezsgőket, éreztük, hogy

több száz évet kell behoznunk,

 

ezt legfeljebb lerövidíteni lehet, megspórolni nem. Csak egy példa: mi a Rókusfalvy pincénél hisszük, hogy az Öreghegyen és az Újhegyen vannak a legjobb szőlőterületek, de mi történik, ha valaki egyszer a Pázmándi dűlőből áll elő egy még jobb pezsgővel. Akkor nem mondhatjuk, hogy bocs, tévedtünk, ezt a dűlőt is vegyük bele az eredetvédelembe. Szóval először készítsük el a jó pezsgőket, és utána nézzük meg, hogy a legszebbeknek mik a paraméterei. Champagne-ban évszázados tapasztalások nyomán határozták meg az általános szabályokat, azt az alapot, amire ma építkeznek.

 

Hol tart ma a magyar pezsgőkészítés? Megtudhatja az ország legnagyobb pezsgő kóstolóján, a Winelovers Pezsgő Június Nagykóstolón június 22-én. 30 hazai és 60 nemzetközi márka,  200 pezsgő, cava, crémant, prosecco, franciacorta, sekt és újvilági pezsgő kóstolása egyetlen jegy áráért.

 

Gondolom, ezért is volt olyan hangsúlyos Champagne jelenléte a konferencián, három előadást is hallottunk onnan.

 

A nemzetközi kitekintés különösen fontos, mindig figyelni kell, mi zajlik körülöttünk. Az előbb beszéltünk az eredetvédelemről, ami manapság bornál és pezsgőnél egyaránt kritikus téma. Ki tudott volna nekünk erről többet mesélni, mint Bruno Paillard, aki 20 évig volt a Champagne-i eredetvédelmi bizottság elnöke? Sajnos idén személyesen nem tudott jelen lenni, csak egy videóbejelentkezésre volt lehetősége, viszont ígéretet tett nekünk arra, hogy 2020-ban tényleg eljön.

Talán nem kell magyaráznom, ez micsoda lehetőség.

De tárgyalásokat folytatunk egy többgenerációs, bioművelést folytató Champagne-i családi birtokkal is. Ezeket a példákat azért kell bemutatni, mert Magyarországon is sok hasonló kisbirtok van, akik így láthatják, a nagy pezsgőházak mellett a kicsiknek is van létjogosultságuk. És vannak osztrák érdeklődők is jövő évre. Emellett persze kötelességünk teret adni a kibontakozó magyar pezsgőmozgalomnak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hiszen mindenkinek megvan a maga feladata benne. Idén más-más okok miatt távol maradt, de jövőre mindenképpen velünk lesz a Törley és a Garamvári pezsgőpincészet is.

 

Hogy fogadta a közönség a sok champagne-i előadást? Nyitottságot tapasztaltál a részükről, vagy inkább legyintettek: könnyen mondják meg onnan a tutit több évszázados előnyükkel és fényévekkel jobb anyagi lehetőségeikkel?

 

Csak úgy lehet jó bort készíteni, ha a maximumra törekszünk. Ehhez viszont ismernünk kell a legjobbakat, tanulnunk kell tőlük. Champagne megkerülhetetlen, ha ügyesek vagyunk, és meghalljuk, elkapjuk a lényeget, abból csak profitálhatunk. Szerintem a konferenciának ebben nem kell kompromisszumot kötnie.

 

„Mindenkit óvatosságra intenék”

 

Miközben Louise Bryden, a Ruinart Champagne borásza a szőlőhéj-paraméterekről meg a dugó légáteresztő képességéről tartott hardcore szakmai előadást, Hantos László inkább a fogyasztókhoz szólt filozofikusabb expozéjával. Marad ez a kettősség a jövőben is?

 

Ez a konferencia a szakmának szól, kifejezetten az akkut szakmai kérdésekre kíván koncentrálni. A visszajelzések azt mutatják, a résztvevők szívesen hallgattak volna további, a Ruinartos hölgyéhez hasonló előadásokat. De azt is gondolom, hogy a pezsgőfogyasztás kultúrájáról beszélni az első konferencián abszolút helyénvaló volt, hiszen ezen a területen is bőven akad még tennivaló. És nem titkolt cél, hogy a meghívott újságírókon keresztül emészthető formában eljuttassuk a pezsgőkészítő borászok üzenetét a nagyközönséghez is.

 

Volt valami, amivel kevésbé voltál elégedett, amin jövőre mindenképpen változtatnál?

 

Elsősorban rendezvénytechnikai dolgok, illetve nyilván lesz finomhangolás az arányokat illetően. De itt nem arra gondolok, amin egyesek talán csodálkoznak, hogy miért volt annyira hangsúlyos a szakpolitika jelenléte. Nagyon hálás vagyok az államtitkár és a minisztériumi főosztályvezető úrnak, hogy eljöttek. Ha bevonjuk őket, ott ülnek és hallgatják az előadásokat, akkor szembesülnek azzal, hogy rengeteg megválaszolásra váró kérdés van még.

 

Mik ezek közül a legégetőbbek?

 

A pezsgő és a bor nagyjából ugyanaz a problémakör. 2012-ben éppen Etyeken jegyezte le Demeter Zoltán a borászok 12 pontját. Sokan azt hiszik, hogy már legalább 8-10 ponton túlvagyunk. Egy fenét! Mindenki rendkívül büszke az adminisztrációs terhek csökkentésére, de még iszonyú sok ott is a teendő. A pezsgővel kapcsolatban fel kell oldani a szervezeti anomáliákat és egyértelműen definiálni kell,  mi a feladata a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, az Agrárminisztériumnak és a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. Ha ez sikerül, jöhetne egy intenzív marketing, aminek következtében olyan pezsgőkultúra alakul ki, hogy nem lesz többé kérdés, megéri-e a pezsgőt poharaztatni. Ma ott tartunk, hogy a prémium helyeken is csak egész palackkal lehet venni, mert az étterem nem vállalja be, hogy utána hetekig nyitva tárolja és esetleg tönkremegy. Ha viszont látják, hogy van kereslet, hamar elfogy, akkor kinyitják. Ebben persze megvan nekünk, borászoknak a felelőssége is. Az ugyanis nem megy, hogy odaállunk az állam elé és tartjuk a markunkat, be kell mutatnunk a kidolgozott programot, amihez a pénzt szeretnénk. Szóval mindenkinek van még feladata bőven.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!