A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

DOC, DOCG

Az olasz eredetvédelmi rendszer

2016-02-26 | Vinoport



 

Az olasz borvidéki eredetvédelmi rendszer alapját a francia AOC rendszer adja, némely pontja ugyanakkor szigorúbb, más engedékenyebb ahhoz képest.

 

A helyi PDO vagy OEM borok megfelelője a DOP (Denominazione di Origine Protetta), és ezen belül két kategória létezik.

1. A kevésbé szigorú a DOC (Denominazione di Origine Controllata)

Ez az 1960-as években terjedt el, meghatározza a régiók kiterjedését, az ott termelhető szőlőfajtákat, és a minimum alkoholfokot. Helyenként a minimális érlelési időt is magában foglalja. Több mint 300 DOC bor létezik jelenleg, néhány példát sorolunk:

  1. Helyhez kötődő bortípusok: Barolo, Taurasi Collio
  2. Szőlőfajtához és termőhelyhez kötődő bortípusok: Brunello di Montalcino, Barbera d'Asti, Trebbiano d'Abruzzo
  3. Ókori, történelmi hagyományok alapján készülő borok: Chianti, Valpolicella
2. Az (elvileg) magasabb kategória a DOCG (Denominazione di Origine Controllata e Garantita)

Joggal hangzik el ennek kapcsán Jancis Robinson nagy kérdése: "Milyen rendszer az, ahol az ellenőrzött (controllata) jelző nem elég, azt meg kell toldani a garantált (garantita) jelzővel is?"

 

A DOCG boroknak a DOC követelményein túl olyan elvárásoknak is meg kell felelniük, mint hogy a palackozás helye csak a termelő régió lehet, illetve a boroknak az illetékes minisztérium érzékszervi bírálatán is át kell esniük. Sajnos a múlt század végén néhány kétes minőségű bort is e kategóriába soroltak, és ez sokat rontott a rendszer hitelességén. A szabályokon valamelyest szigorítottak az elmúlt évtizedekben, a DOCG-k száma viszont így is csak egyre nőtt, jelenleg kb. 50 ilyen bor van. Ilyenek például az Amarone della Valpolicella, a Barolo, a Chianti és a Chianti Classico, a Montepulciano, az Asti, a Franciacorta, vagy a Soave Superiore.

 

 

Az IGP, vagy magyarul FN borok itt IGT (Indicazione Geografica Tipicia) megjelöléssel kerülhetnek forgalomba. Ennek szabályozási rendszere természetesen jóval engedékenyebb, így ezek a borok sokszor helyben nem tradicionális szőlőfajtákból készülnek, vagy nagyobb területek házasításai. Elsősorban a déli területeken készülnek IGT borok, és innen jönnek a szintén olcsó asztali borok (Vino da Tavola) is. Ne felejtsük el azonban, hogy a "szupertoszkánok" is e megengedő kategóriában kezdték. Tehát ha extrém magas áron látunk IGP borokat, az jó eséllyel nem a minőség, hanem a megengedő szabályozás miatt került ebbe a kategóriába.

 

Az olasz borcímkék egyéb terminusairól itt olvashat>>

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!