A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Egri bikavér

2012-10-15 | Tóth Adrienn



 

Kiindulópontnak nem rossz, ha tudjuk, hogy az Egri bikavér egy olyan vörös házasítás, amely kékfrankosra épül. Két szintet különböztetünk meg belőle: az alapot és superiort. Ahogy a következőkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat, rendre az első kategóriával kezdjük, majd megvizsgáljuk, miben több nála a superior tétel.

 

Mit tud a pohárban?

 

Kóstoláskor az alap kategóriától azt várhatjuk, hogy a fűszeres és gyümölcsös jegyek ötvöződnek illat- és ízvilágában. Komplexitása egyrészt abból ered, hogy érezhetőek benne a szőlő eredeti gyümölcsaromái, valamint a fahordós érlelés jegyei, ezeken túl azonban összetettségéhez természetesen hozzájárul az őt adó többféle szőlőfajta is, amelyek egyike sem válhat meghatározóvá a kóstoláskor.

 

Bár a magasabb kategóriájú, Egri bikavér superiortól nagyobb színmélységet, több tartalmat várhatunk, az ebben az esetben is követelmény, hogy a bor ne váljon tanninhangsúlyossá. Míg az alap Egri bikavérnél az ún. primer és szekunder aromák jelenléte az elvárt, a másik esetben a szőlő és a hordós érlelés aromáit tovább kell, hogy gazdagítsa a palackos érlelés.

Kint a szőlőben

A szőlő terhelése köztudottan hatást gyakorol a minőségre. Az alap bikavérnél 100 hl/ha, a superiornál 60 hl/ha a felső határ. A két bortípus esetében egy kivételével azonos szőlőfajták engedélyezettek: a kékfrankos, a portugieser, a kadarka, a blauburger, a zweigelt, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a pinot noir, a menoir és a syrah. Amíg az alapba igen, addig a superiorba már nem kerülhet bíborkadarka.

Lent a pincében

Ha a technológiai feltételeket vesszük sorra, azt látjuk, hogy az alap bikavér esetében követelményként írnak elő egy minimum nyolc napos héjon áztatást, a superiornál azonban ez már tizennégy nap. A fahordós érlelésnek meg kell haladnia a hat hónapot az alap, és a tizenkettőt a superior bikavér kapcsán. Utóbbinál a forgalomba hozatal előtt szükséges még egy, legalább fél éves palackos érlelés is. Így végülis az alapbor a szüretet követő év november 1-e, míg a superior a szüretet követő második év május 1-e után kerülhet a piacra.

 

Az alap házasításban, amely minimum három szőlőfajtából áll, a kékfrankos jelenléte kötelező, és ennek is kell lennie a legnagyobb arányúnak, de ez sem haladhatja meg az 50%-ot. A két festőszőlőből, a turánból és a bíborkadarkából külön-külön és együttesen sem lehet több, mint 10%.

 

A superior bikavérnél már öt a kötelezően előírt szőlőfajták száma, és akár az alap bikavérnél, itt is mindegyiknek el kell érnie legalább az öt százalékot. A kékfrankos kivételével egyik fajta sem haladhatja azonban meg a 30%-ot. A turán arányát öt százalékban maximálták a superior tétel esetében. A két cabernet önálló vagy együttes jelenléténél pedig 30%-ban húzták meg a felső határt.

 

A 2016 augusztustól hatályos Egri borvidéki szabályozást itt találja (pdf)>>

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!