Csokoládékészítés otthon
Saját készítésű pralinék és bonbonok
2012-11-06 | Tóth AdriennA csokoládéról a legtöbb esetben a táblás csokoládé jut az eszünkbe. Tény azonban, hogy ennek, az emberiségre mágikus hatást gyakorló édességnek számtalan megjelenési formája akad. Ott vannak a különböző kakaós sütemények, torták, a forró csokoládék, és persze a bonbonok és a pralinék. Ez utóbbi két műfaj otthon ugyanúgy elkészíthető, akár a korábban felsoroltak, és ideális ajándék lehet az ünnepekre. Ha pedig most belevágunk, a Saját készítésű pralinék és bonbonok című új kötet segítségével még begyakorolhatunk néhány receptet karácsonyig, hogy azután megindulhasson a sorozatgyártás!
Mielőtt azonban a receptekről szólnánk, érdemes tisztázni néhány alapfogalmat. Talán a bonbon kategóriája az, amely a legszélesebb körben ismert. Ezen jellemzően töltött csokoládét értünk, amely ovális, kerek vagy akár téglalap alakú.
A praliné már sokkal nehezebb kérdés. A szóban forgó kötet definíciója szerint a praliné az az édesség, amelynek csokoládétartalma meghaladja a 25%-ot, a mérete pedig akkora, hogy egy falatként be lehessen kapni. Más felfogások szerint ugyanakkor a pralinénak nem kell feltétlenül kakaót tartalmaznia, több forrás ebben a tekintetben előbb említi az olajos magvakat és a cukorszirupot.
A nemzetközi kitekintés jegyében a cukrászvilág megkülönböztet belga pralinét, amely nagyságrendileg az általunk bonbonként ismert kemény csokoládéborítású, gyakran krémmel töltött édességet jelent. De ott van a francia praliné is, amely mandula és karamell egyesülése által születik. Valamint létezik egy amerikai, New Orleans-i változat is, amely hasonít a tejkaramellára.
Ehhez a családhoz tartozik a trüffel is, amely tradicionálisan ganache-ból készül, egy tejszínből és csokoládéból álló masszából. Az így nyert golyókat legtöbbször kakaóporba forgatják, de ma már elterjedtek darált olajos magvakba, tört kekszbe megmártózó változatai is. A trüffelek fűszerekből, mézből, párlatokból, karamellből, aszalt gyümölcsökből álló krémmel vagy töltelékkel gazdagíthatóak.
Ebből a rövid összefoglalóból is látható, hogy milyen sokszínű lehet ezeknek az apró édességeknek a világa. Gazdagságukat legteljesebben azonban csak akkor ismerhetjük meg, ha az ősz végi, téli estéken vagy hétvégéken mi is belevágunk, és elkészítünk néhányat közülük. A „Saját készítésű pralinék és bonbonok” című kötetben ilyen és ehhez hasonló nyalánkságok receptjét találhatjuk meg: vajas-vaníliás trüffel, amarettós praliné, nugátos csúcsok, pisztáciás-marcipános praliné, brazil kesudiós szivar vagy mokkás trüffel.
Ha pedig a bonbonok és pralinék kóstolgatása közben bort kortyolnánk, válasszunk körültekintően. A nem túl édes, magas kakaótartalmú desszertekhez töltsünk komoly, testes, tüzes vörösborokat. A fehér csokoládés, aszalt gyümölcsös trüffelek jól párosíthatók késői szüretelésű édes borokkal és aszúkkal. A csokoládé kapcsán azonban az egyik legbiztosabb választás egy portói, például egy általunk nemrég kóstolt 10 éves tawny.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!