A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

Az új modellről pro és kontra

2019-11-19 | Geri Ádám


Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

Tokajban november 30-án zárul az az állami beruházással megvalósult projekt, aminek keretében három településen közösségi feldolgozókat adtak át. Mindez jelentős változásokat hozhat a borvidék életében.


 

„Egyelőre nem használtuk. Meglátjuk, másoknak hogy válik be ebben az évben” – mondja egy idősebb férfi a bodrogkisfaludi  közösségi gazdaboltban. Ő éppen csak palackkapszulákat vásárolni ugrott be, amúgy már 4 hónapja használja a boltot, nem is tudott róla, hogy még csak most volt a hivatalos átadó. Pedig nem lehetett nem észrevenni a nagy sürgés-forgást a telepen, a 2019. november 14-i ünnepségen Dr. Nagy István agrárminiszter is jelen volt. A három éves program hivatalosan 2019. november 30-án zárul. Ez idő alatt 100 százalékos állami támogatással 8,2 milliárd forintból felépült három közösségi feldolgozó Tállyán, Hercegkúton, illetve Bodrogkisfaludon (utóbbihoz tartozik egy új közösségi beszerző központ és a már említett gazdabolt is), de teljesen megújult a tarcali Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet is. Bodrogkeresztúron a borvidéken elsőként lehetőség van habzóbor készítésére, de rendelkezésre áll a teljes technológia a tradicionális pezsgőkészítéshez, valamint a tartósítószermentes, pasztőrözött must előállításához is.

 

 

„Márciusban meghirdetjük a szolgáltatásainkat az árakkal, április 30-án zárul a regisztrációs időszak, addig kell mindenkinek jeleznie, milyen szolgáltatásokra és kapacitásra van szüksége. Túljelentkezés esetén, ha például erjesztő tartályra több rendelés fut be, a kártyaleosztás elve szerint járunk el, vagyis mindenkinek jut hely, de a nagyobbaknál többet vágunk vissza” – magyarázta a szolgáltatások igénybe vételének menetét a megnyitó előtt Pásztor Péter, a három feldolgozót üzemeltető Tokaji Szőlő-és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. Bodrogkeresztúron összesen 136 tartály van, 10 darab 220 hektoliteres, 10 darab 110 hektoliteres, a többi 30-as és 50-es. Erjesztést 12-13 hektoliter alatt nem vállalnak, ennyire kell ugyanis feltölteni a legkisebb tartályt, hogy a must elérje rendesen a legalsó hűtőkört.

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

Pásztor Péter, a Tokaji Szőlő-és Bortermelési Közösségi

Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője

 

A préselőgépet (amiből összesen öt van) ezzel szemben már 300 kg szőlővel ki lehet bérelni. Felső határ nincs: elvben bármekkora borászat hozhat be szőlőt, a megnyitókor a saját fejlesztések miatt átmenetileg kapacitáshiánnyal küzdő Sauska Borászat pezsgő alapborai is ott erjedtek. (Az automatikus, programozható pezsgőátforgató kalodák összkapacitása 12 ezer palack.)

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

 

Közösségi borkészítés a nagyvilágban

 

A közösségi borászat ötlete egészen a 19. századig nyúlik vissza – akkor szövetkezeti formában jelent meg. Elsőként Neckarsulmban (Württemberg) fogtak össze a német borászok, ők az 1833-as, több tartomány között létrejött vámunióra, és így az olcsó borok szabad áramlásának megindulására válaszul közös préselésbe és értékesítésbe kezdtek.

 

Tulajdonképpen ide sorolható a szintén a 19. század első felében Spanyolországban létrejött „sherry termelési lánc”. Az úgynevezett bodegasok szerepük szerint három csoportba oszthatók (bár manapság már elmosódnak a határok). Leegyszerűsítve a termelő bodegások (bodegas de producción) az ültetvénybirtokosok, ők készítik az újbort. Az érlelő és tároló bodegasok (bodegas de crianza y almacenado) a három központi városban (Jerez de la Frontera, El Puerto de Santa María és Sanlúcar de Barrameda) találhatók, csak érleléssel foglalkoznak. A lánc utolsó tagjai az érlelő és szállító bodegasok (bodegas de crianza y expedición), szintén a három központi városban  helyezkednek el. A középsőtől kapott borokat a saját solera rendszerükben házasítják, érlelik tovább majd értékesítik bel- és külföldön.

 

A szövetkezeti mozgalom egyik legnagyobb sikertörténete Champagne-ban íródik: a borvidék ötödik legnagyobb pincészete szintén szövetkezeti rendszerben működik. Henri Macquart (korábban a szőlőtermelők céhének elnöke) az 1970-es túltermelési válság után győzte meg a termelőket, hozzanak létre közös tárolópincét, illetve feldolgozó egységet. 1972-ben alakult meg a Centre Vinicole de la Champagne, ami ma Champagne Nicolas Feuillatte néven működik. A teljes borvidéki terület 7%-ról, összesen 5500 termelőtől dolgozzák fel a szőlőt.

 

Idén a világ 19. legjobb pincészetének választott, 1938-ban „Winzergenossenschaft Wachau” néven alapított Domäne Wachaunak 250 család 440 hektárról adja le a szőlőjét (ez a teljes régió 30 százaléka). A szőlőt a három présház egyikébe szállítják, az erjesztés, érlelés, palackozás már a Dürnsteini központban történik.

 

A tokajihoz hasonló – nem szövetkezeti alapú – közösségi feldolgozók a 2000-es évek elején jöttek divatba (angol neve: custom crush facility). Ezekben hobbiborászok és kapacitáshiánnyal küzdő profik egyaránt elkészíthetik a saját palackozott, címkézett borukat akár vásárolt szőlőből vagy mustból is. Egészen szélsőséges esete ennek, hogy egyes pincészeteknél egy számítógép előtt ülve is ki lehet választani a szolgáltatásokat (hányszor legyen maceráció, szűrés, átfejtés stb.) és azok elvégzésének időpontját (ld. kép). Custom crush tevékenységet egyébként végezhet egy borászat szabad kapacitásai lekötésére is, de vannak, akik kizárólag ezzel foglalkoznak. A spiritedbiz.com egy cikke szerint a tengerentúlon – mennyiségtől függően – 1-től 6 dollárig terjedhet egy palack bor előállítása egy közösségi feldolgozóban.

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

 

Természetesen nem szükséges a teljes szolgáltatási spektrumot  választani, lehet csak szőlőműveléshez gépet bérelni, vagy éppen bérpalackoztatni. Ennek talán „leglátványosabb” formája a mobil palackozó, amiről az alább látható két videó (a tokaji közösségi feldolgozó is nyúj ilyen szolgáltatást, 15 ezer palacktól már házhoz megy):

 

 

A már a 2018-as szüretre átadott kercegkúti üzem idén teljes fordulatszámon pörgött, a most debütált bodrogkeresztúrinak 85 százalékos volt a kihasználtsága, de a mustkészítés iránt például akkora volt az érdeklődés, hogy utólag be kellett állítani két félautomata bag-in-box csomagológépet. Pedig egyébként finoman szólva nem kapott nagy hírverést a dolog: a feldolgozó vezetősége mind a nyolc hegyközségnek felajánlotta, hogy elmennek és bemutató előadást tartanak, végül négytől érkezett meghívás.

 

A feldolgozókban bort készítő borászok mindegyike a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a hardware-ről és a software-ről egyaránt. Kivétel nélkül 21. századi technológiáról, valamint segítőkész, hozzáértő szakembergárdáról számoltak be (több munkatárs a Dereszla Pincészettől igazolt át), és arról, hogy még a legforgalmasabb szüreti napokban is minden flottul ment. „A boraim jelentős része éttermekbe kerül, viszont csak egy nagyon szűk kör az, aki ilyen minőségű és áru borok berendelését megengedheti magának. A közösségi feldolgozónak köszönhetően lehetőségem van mennyiségben fejlődni, valószínűleg kedvezőbb árakkal dolgozni, ez potenciálisan több száz új éttermet jelenthet a boraimnak.

Az én problémámra egyértelműen megoldást hozott ez a kezdeményezés.

 

Kimondottan azoknak a vállalkozásoknak segít, akik előrelépnének, de nem tudnak, vagy nem akarnak lekötni ilyen mennyiségű tőkét” – mondja Szilágyi László, a Gizella Pincészet tulajdonos-borásza. Ő korábban nyert pályázati pénzt saját pincészete bővítésére, de közben úgy elszálltak az árak az építőiparban, hogy végül bele se kezdett.

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

Must előkészítő és csomagoló berendezés

 

„Mostantól kis túlzással a Vinoport szerkesztőségéből is lehet majd tokaji bort készíteni” – kommentálja nem kevés iróniával a beruházást egy a neve elhallgatását kérő, évtizedek óta a prémium szegmensben dolgozó borász. Kétségtelen, hogy a feldolgozó gyakorlatilag komplett csomagot is kínál (a szőlő minősége alapján javaslatot tesznek a készíthető bortípusokra, a kiválasztott bortípushoz pedig technológiai javaslatot tesznek, ami tartalmazza a préselés, ülepítés és erjesztés rendjét, az alkalmazandó élesztőt, valamint a felhasznált segédanyagokat). Éppen hogy pozitívan értékeli viszont mindezt Botond István, a Harsányi Pincészet borásza: „Számos helyi borversenyen bírálok, és máris érzem a minőségjavulást az átlagboroknál. Eddig sok esetben nem állt rendelkezésre a megfelelő technológia és a szakértelem. Ez most változóban van.”

 

Nagyobb egyetértés volt a megkérdezett szakemberek között a tekintetben, hogy a közösségi feldolgozók nem ellensúlyozzák a Grand Tokaj (és jogelődje a Tokaj kereskedőház) tulajdonképpen évtizedek óta tapasztalható kivonulását  (ld. a táblázatot lent az általuk felvásárolt szőlő mennyiségének évenkénti változásáról). „Az idősebbek, akik egy életen át csak termesztéssel foglalkoztak, még ilyen fokú segítség mellett sem fognak nekiállni a rajtuk maradt szőlőből bort készíteni, amit a piaci viszonyok nem ismerése miatt jó eséllyel úgysem tudnának értékesíteni” – magyarázza a Tolcsván szőlőterülettel rendelkező Köteles László, Komlóska egykori polgármestere, jelenleg megyei közgyűlési tag.

 

Év

Termelők

száma,

akiktől

felvásároltak

Terület

nagysága,

amiről

felvásároltak (ha)

Felvásárolt

mennyiség

(mázsa)

Forrás
         
2001 6000   170 ezer 24.hu
2014 2000 1000 90 ezer mad.info
2016 1270 1050 65 ezer euronews.com
2017 1000   57 ezer grandtokaj.com
2018     96 ezer boon.hu
2019 1000   50 ezer zemplentv.hu

 

A Grand Tokaj (és jogelődje, a Tokaj Kereskedőház)

által felvásárolt szőlő mennyiségének évenkénti változása

 

A bodrogkeresztúri feldolgozó a szőlőművelés területén is átrendezheti kicsit a viszonyokat, az ahhoz tartozó, 6 traktorból, munkagépekből, valamint oltványültetőből álló gépparkja okán. Idén már 20 hektáron végeztek oltványültetést és 70 hektárt műveltek meg. „Gondolkodom rajta, hogy a jövőben én is a feldolgozó szolgáltatásait veszem igénybe, mert a legmodernebb gépekkel és alacsonyabb árakkal dolgoznak” – mondta Kvaszinger László olaszliszkai borász, aki a borászati részt már most is aktívan használja. Egy másik megkérdezett pincészetnél úgy döntöttek, elnapolják a saját gépparkjuk bővítését. Ők is vállalnak ugyanis bérművelést, most viszont inkább megvárják, mennyire terjed el a közösségi géppark használata, illetve további gépek beszerzésével esetleg még több ügyfélre kívánnak-e berendezkedni. Árban ugyanis nem tudnak versenyezni. A bérpalackozás náluk például 60 forintba kerül palackonként, ugyanez a közösségi feldolgozóban 47 forint, nekik „nagyjából ennyibe kerül bekapcsolniuk a gépet”.

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

A közösségi géppark egy része

 

Általában 10 százalékos megtakarításról beszélt Pásztor Péter 5000 palack bornak a közösségi feldolgozóban történő elkészítése esetén. Extrém példaként említette a pezsgőkészítést, ami náluk a szőlő beszállításától a teljesen kész pezsgőig 300 forintba kerül palackonként, miközben az országban az általános tarifa 1500 forint körül alakul. Deklaráltan a kistermelőknek kedvezendő, a megvásárolt mennyiségtől nem függő, fix árakkal dolgoznak a gazdaboltban is. Így fordulhat elő, hogy például egy „kamionnyi palack” vásárlása esetén már jobban teszi az ember, ha a keresztúri vasútállomásnál található, idáig a térség egyetlen borászati szaküzleteként üzemelő boltba megy.

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

A közösségi gazdabolt

 

A Tokaji Szőlő-és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. a nyomott árak ellenére már most önfenntartó. A tulajdonosi jogokat gyakorló Hegyközségi Tanácsban hosszútávon egyenesen nyereséget remélnek a vállalkozástól, több ötletük is van a pénz felhasználására: a megnyitón elhangzottak alapján a borvidéki marketinget és a tarcali kutatót is szeretnék megtámogatni belőle.

 

Mindeközben ráadásul Pásztor Péternek is akadnak további termékfejlesztési tervei. Újra felpörgetnék például a tavaly debütált, Kingling névre keresztelt projektet. Ennek lényege, hogy ha a feldolgozóban marad szabad kapacitás, akkor ott az ügyfelektől felvásárolt szőlőből közösségi bort készítenek. Az első évben 100-100 hektoliter száraz, illetve édes bor készült, a folytatásra viszont egyelőre várni kell. Pedig ez lenne hivatott betölteni a borvidék „belépő” borának szerepét, mind minőségben, mind árban. Hogy ne korbácsolják fel a piacvesztéstől tartó tokaji borosgazdák kedélyeit, a bor nem OEM-es tokaji borként, hanem OFJ-s zempléni borként került forgalomba. Mindazonáltal volt némi zavar az ezzel kapcsolatos kommunikációban. A beszámolók tanúsága szerint a Kingling márka tavalyi bemutatóján Dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke például örömmel közölte, hogy a „Tokaji borvidék megalkotta az első közösségi borát”. Nem ment át az itthoni partner áruházláncnak sem teljesen az üzenet: az interneten a mai napig elérhető reklámfüzetükben tokaj-hegyaljai termelők boraként hivatkoznak a tételre, miközben Zemplénről egyetlen szó sem esik.

 

Közösségi borászati feldolgozó Tokajban: kinek jó ez?

 

Utóbbi persze érthető annak fényében, hogy kis eséllyel rúgna labdába a 800 forintos zempléni bor az ugyanitt akciósan olykor 600 forintos akciós áron elérhető Grand Tokaj Amethyst furmint mellett (és hogy nem rossz bor, az a Borászportál tavalyi kóstolójegyzetéből is kiderül).

 

Azt minden esetre senki kívánta kommentálni, vajon hogyan képzelik a döntéshozók, hogy majd az állami pénzből felépített közösségi feldolgozó 800 forintos bora lesz a borvidék új alsó mércéje, miközben az állami tulajdonú Grand Tokaj ennek alávág. Különösen úgy, hogy egyébként

a feldolgozóban készülő „maszek” borok maguk is megnehezíthetik ezt a törekvést.

A feldolgozás költséghatékonyságáról már esett szó, és az sem titok, hogy a Grand Tokaj háttérbe vonulásával könnyen lehet olcsó szőlőhöz jutni, ha kivár egy kicsit az ember.

 

Márpedig az egyelőre még csak terv, hogy 2020-tól nem szerződnek olyannal, aki nem tartja be, hogy minimum nettó 500 forintért árulja az itt készült borát. Jelenleg egy gentlemen’s agreement létezik a felek között erre vonatkozóan.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!