Tíz furmint tíz dűlőből
Balassa István válaszolt 2. rész
2015-05-25 | Tóth Adrienn
A tokaji borásszal, Balassa Istvánnal készített interjúnk első részében borászpályafutásának indulásáról beszélgettünk, a Royal Tokajinál töltött évekről és az ott készülő aszúkról, valamint a saját pince 2005-ös indulásáról. Ma, mialatt tovább görgetjük a Balassa borok sorát, eljutva egészen a 2013-as évjáratig, sőt előre vetítve a 2015-ös terveket, kitérünk a Szent Tamás pincészetre és a Mádra is.
Cikkünk első részéhez kattints IDE!
A 2011-es volt az első szüreted a Szent Tamásnál is. Mit emelnél ki az ott történtek közül?
Ekkor született meg az első Mád, amely egy komoly mérföldkővé vált a tokaji száraz borok evolúciójában. Izgalmas volt egy teljesen új kategóriát megalkotni, az ehhez tartozó gondolatokat, kommunikációt felépíteni, és részt venni a tokaji palack létrehozásában.
Szerintem ennek a jelentőségét csak évek múlva látjuk majd a maga teljességében, de az már most is egyértelmű, hogy átformálta azt a képet, amely a tokaji száraz furmint és annak kommunikációja kapcsán a fejünkben élt. Mindennek része volt az új árkategória, az új design, és egy friss, jól fogyasztható bor, amely egyúttal képes magába foglalni a mádi termőhelyek komplexitását. A Mád nagyon sok hazai és külföldi fogyasztóhoz vitte el a tokaji furmint gondolatát, és ezáltal magát Tokajt is.
A Mád bizonyíték arra, hogy a jó ár-érték arányú tokaji száraz bor több százezres palackos vagy akár nagyobb nagyságrendben is kivitelezhető, így nagy felületen tudunk mondanivalót és értéket közvetíteni mind a belföldi, mind a külföldi fogyasztók felé.
A 2011-es szüretet azóta már három másik követte; ezek közül melyiket tartod a legizgalmasabbnak?
A 2013-as évjárat volt a következő fontos állomás. Teljes és csodálatos évjáratot kaptunk a természettől, amely alkalmat biztosított a száraz boroktól az aszúszemet is igénylő tételekig a teljes spektrum elkészítésére. A száraz borok számára különösen jó volt a csapadékeloszlás, a kérdést a szüreti időpont meghatározása jelentette.
Nem múlt el belőlem a vágy, hogy minél több terület szemüvegén keresztül tudjam megmutatni a tokaji furmintot. Ezért ebben az évben egy érdekes kísérletbe kezdtem. Tapasztalati úton számomra már egyértelművé vált a termőhely és a bor karakterének különleges a kapcsolata, és ezt nagyon szerettem volna megmutatni.
Elkészítettem egy Betsek sorozatot, amely azt igyekszik igazolni, hogy a termőhelyi különbségek egy dűlőn belül is kimutathatóak. Amellett, hogy e tételek már forgalomban vannak, és így bárki számára megkóstolhatóak, tudományosan is elkezdtük vizsgálni a kérdést, a borokat vizsgáló és geológiai kutatásokat is elindítva.
Egy év persze semmit sem bizonyít, de ha a jövőben a különböző években – az évjárati jellemzőkön túllépve – konzekvensen megtalálhatók lesznek ugyanazok a jellemzők, és ezt tudományosan is alá tudjuk támasztani, akkor mindez érdekes elemévé válhat a Tokaji borvidék egyediségének és határtalan lehetőségeinek kommunikálásában.
2013 kapcsán eddig inkább a száraz borok kérdését érintettük, de említetted, hogy született édes tétel is ebben az évjáratban. Mit tudhatunk róla?
Az évjárat lehetőséget adott komoly édes szamorodnit készítésére. A Betsek-dűlő esetében arra voltam kíváncsi, hogy milyen mértékben érhető tetten a termőhely, csak épp egy magas beltartalmi értékekkel bíró, édes borban. És természetesen az aszúszemek minősége is kiváló volt, így a nem túl távoli jövőben ezt is megízlelhetjük.
2014 Tokajban sem számított szerencsés évjáratnak. Milyen tervekkel bírsz a 2015-össel? kapcsolatban
Ha kedvezőnek bizonyul az időjárás, 2015-ből több mint tíz dűlős tételt is el tudok majd készíteni Tokaj, Tarcal és Mád határából, a következő termőterületekről: Donáth, Thurzó, Mézes-Mály, Hangács, Dorgó, Nyulászó, Betsek, Kakas, Szent Tamás és Bomboly.
Jelenleg összesen 8,5 hektár áll a rendelkezésemre, de ebből kéthektárnyi ültetvény jelenleg felújítás alatt áll. A következő öt évben minden megfelelő évjáratban mindegyikből egy-egy száraz furmintot szeretnék elkészíteni. Ez nem jelenti azt, hogy a piacon mindegyik megjelenik majd önállóan, de azt lehetővé teszi az így kialakuló paletta, hogy az átfogó geológiai képet konkrét kóstolási tapasztalatokkal egészítsük ki.
A házasítások ebben az esetben azért is fontos kérdést képviselnek, mert általuk kiderülhet, hogy mi a szerencsésebb: ha hasonló vagy ha különböző talajú területekről származnak a komponensek. Fontos annak megválaszolása is, hogy a talajösszetétel komplexitása magasabb szintű termőhelyi bort eredményez-e.
Ezen túl milyen további kihívások állnak jelen állapotában a pince előtt?
Elértem a szőlőterületek tekintetében azt a mennyiséget, amelyet még át tudok látni, a feladatot most az ültetvények fejlesztése, kondicionálása jelenti. Majd ezt követően azt kell megtalálni, hogy milyen irányba kell tovább menni, ha még magasabbra szeretnénk emelni a borok színvonalát.
A legmagasabb minőség abban a pillanatban áll rendelkezésünkre, amikor a fürtöt elválasztjuk a tőkétől – ezért is van kritikus jelentősége a szüreti időpont meghatározásának –, onnantól minden lépéssel vesztünk ebből. Borászatilag nem tehetünk jobbá egy alapanyagot, csak alakíthatunk rajta, annak azonban, hogy ezt hogyan tesszük, komoly jelentősége van.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!