Szekszárdi borvidék
2016-07-28 | VinoportA Szekszárdi Borvidék a Tolna-Baranyai-dombság és a Dunamenti-síkság között terül el, a Sárköztől nyugatra...
A táj a hivatalos geográfia szerint dombságnak minősül, bár a szekszárdi lokálpatrióta Szekszárdi hegynek nevezi a borvidék központjában helyet foglaló magaslatot.
Teljes termőterülete: 6001 ha, amelyből 3789 ha I. osztályú besorolást kapott. A tényleges szőlőültetvények 2255 ha-t foglalnak el.
Klíma: A Szekszárdi borvidéken mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik: a telek enyhék, a nyarak melegek. Nagy a hőösszeg és a napbesugárzás, ezzel szemben kevés a csapadék. Emiatt – kedvezőtlen években – helyenként az aszály káros hatásával kell számolni. Szekszárd az egyik leghosszabb tenyészidőszakú magyarországi borvidék.
Fő talajtípusok: A szekszárdi dombság vastag lösztakarója kitűnő alapot biztosít a vörösbor termelésre kedvező talajok képződésére. A löszön mintegy 10 000 évvel ezelőtt, a holocénben löszvályog, homokos-kőzettörmelékes vályogtalaj, kisebb részben pannon homokkal kevert lösz alakult ki.
Legnagyobb területen termesztett szőlőfajták: Kékfrankos, zweigelt, merlot, cabernet franc, kadarka, cabernet sauvignon, pinot noir. A fehér fajták közül hagyományosan az olaszrizling, újabban a chardonnay kerül leginkább palackozásra.
Borstílus: A táj fehérborai lágyak, teltek, néha kissé lomhának tűnhetnek. Szekszárdot elsősorban vörösbora tette és teszi híressé. A hagyományos könnyebb, fűszeres ízű kadarka mellett a kékfrankos, a merlot, cabernet fajták már bizonyítottak. Sima struktúra, barátságos tanninok, sok gyümölcsösség. Ezek a fő jellemzők. A bikavér borokon keresztül a termőhely egyre könnyebben mutatható be a fogyasztóknak. Önálló, egyedi palackkal is megjelentek 2015 nyarán, ami szintén az identitás meghatározását és magas minőségre való törekvést fejezi ki.
Részlet Mészáros Gabriella és Rohály Gábor Bevezetés a borkóstolásba című könyvéből.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!